A magyar kormányküldöttség vezetőjének
Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A mai nappal a hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer tervével kapcsolatos ítélete végrehajtásának egy újabb fontos állomásához érkeztünk. Mai tárgyalási fordulónkon jóváhagyjuk a három szakértői munkacsoport mandátumát és az általuk vizsgálandó kérdések jegyzékét. A magyar kormányküldöttség azzal a szándékkal érkezett, hogy változtatás nélkül, a szakértők által javasolt formában véglegesítse mindhárom munkacsoport mandátumát és feladatkörét.
Kompromisszumkészségünk megnyilvánulásaképp ott, ahol a munkacsoport javaslata alternatívát tartalmaz, a szlovák javaslatot vagyunk készek elfogadni.
Reményeink és szándékaink szerint az elkövetkező hetekben és hónapokban intenzív tárgyalások folynak majd e három munkacsoportban, és a két ország szakértői minden olyan vitás környezetvédelmi, műszaki, gazdasági és jogi kérdést meg fognak vizsgálni, amely szükséges ahhoz, hogy megszülessen az Ítélet végrehajtásának alapelveit és sarokpontjait rögzítő kormányközi egyezmény.
Biztosíthatom Kormánymeghatalmazott Urat, a szlovák küldöttségben és a munkacsoportokban résztvevő szakértőket, hogy a magyar fél az Ítélet által előírt jószándékkal és előfeltételektől mentesen kész a még nyitott kérdések tanulmányozására.
Ugyanakkor a munkacsoportok működésének hatékonynak és célorientáltnak kell lennie, hogy megfelelõ időben, a gyakorlatban felhasználható részeredmények kerüljenek a plenáris ülés asztalára. Ezért azt is javaslom, hogy ésszerű határidőt is állapítsunk meg a munkacsoportok számára, amikorra tárgyalásaik remélt eredményét a kormányküldöttségek elé kell terjeszteniük. Figyelembe véve a megállapított feladatköröket és azt, hogy a felek tárgyalásaik során már számos dokumentumot és vizsgálati eredményt adtak át egymásnak, javaslom a 2005 végi határidő megállapítását.
A magyar fél továbbra is tartja magát a két fél 2001. június 5-ei megállapodásához, mely szerint „az ítélet végrehajtására több lépésben kerül sor, amely lépések elsőként a két fél kormányai közötti megállapodás kidolgozására és elfogadására irányulnak”. A munkacsoportok tevékenységének végső célja tehát az ehhez a megállapodáshoz való érdemi hozzájárulás. A szakértőknek ezért törekedniük kell arra, hogy a feladatkörükként megszabott témákban olyan jellegű válaszokat adjanak, melyek érdemi támpontokat jelentenek az Ítélet végrehajtásáról szóló kormányközi megállapodás megszövegezéséhez.
Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A magyar fél nagy jelentőséget tulajdonít a szakértői munkacsoportok működésének. Az eddigi tárgyalások során számos alkalommal jutottunk olyan megállapodásra, mely érintette a munkacsoportok feladatát és szerepét az Ítélet végrehajtási módozatának megtalálásában. Az 1999. május 14-i tárgyalási fordulón egyetértésre jutottunk abban, hogy az 1999 folyamán elkészített magyar javaslatot és az arra adott szlovák választ (amelynek átadására 2000 decemberében került sor) szakértői munkacsoportok fogják megvizsgálni. Azt, hogy a tárgyalások alapját ezen részletesen kimunkált dokumentumok fogják képezni, a felek megerősítették 2001. június 5-ei, pozsonyi tárgyalásukon. Ezen tárgyalás jegyzőkönyvének 3. pontja kimondja, hogy „A tárgyaló felek egyetértenek abban, hogy a további tárgyalások a fenti anyagokat alapul véve fognak folytatódni”.
A felek 2001. június 29-ei találkozóján létrehozták a Jogi Szakértői Munkacsoportot és a Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoportot, valamint meghatározták e két munkacsoport feladatának egyes elemeit. A jegyzőkönyvben rögzített egyetértés szerint: „A Jogi Szakértői Munkacsoport a 2001. június 5-i tárgyalások jegyzőkönyvének 4. pontjában foglaltaknak megfelelően megkezdi a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtására vonatkozó kormányközi Megállapodás javaslatának kidolgozását. Ennek során a munkacsoport a Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i ítéletéből indul ki és megvitatja a magyar fél 2001. április 2-i tervezetét és az arra adott szlovák álláspontot, valamint a bármely fél által előterjesztett esetleges további javaslatokat.”
A megállapodás értelmében a „Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport megvizsgálja a Duna Pozsony-Budapest közötti szakaszának kérdéseit, miközben először a Pozsony-Szap szakaszra összpontosítja a figyelmét. Ez a munkacsoport megvizsgálja azokat az alternatívákat, amelyek lehetővé teszik az Ítélet releváns pontjainak teljesülését és előkészíti ezen alternatívák közös környezeti hatásvizsgálati eljárását”.
E két munkacsoporthoz a felek 2004. április 13-ai megállapodásának megfelelően egy harmadik, gazdasági kérdésekkel foglalkozó munkacsoport társult.
A munkacsoportok munkarendjét a felek a 2001. június 29-i tárgyalás jegyzőkönyvének 6. számú mellékletében már meghatározták, azzal további teendőnk nincs.
A felek 2001. szeptember 13-i, pozsonyi tárgyalásainak eredményeképpen megállapodás jött létre, hogy „a szakértői munkacsoportok meg fogják vitatni a két fél által előterjesztett kérdéseket és elkészítik a közös kérdésekre vonatkozó javaslatot. Ezeket a kérdéseket a kormányküldöttségek legközelebbi ülése vagy a kormányküldöttségek vezetői elé terjesztik jóváhagyás céljából. Ugyancsak a kormányküldöttségek plenáris ülése vagy a kormányküldöttségek vezetői elé utalják azokat a kérdéseket, amelyekben nem jutottak megegyezésre”.
Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a közös kérdésekre vonatkozó javaslatok mindhárom munkacsoport esetében elkészültek, így semmi akadálya sincs annak, hogy a három munkacsoportban a most jóváhagyandó mandátumok és a korábbi, a munkacsoportokra vonatkozó jegyzőkönyvi megállapodások értelmében a szakértők munkához lássanak. Ennek megfelelően annak sem lesz akadálya immár, hogy ha valamelyik fél a tárgyalásaink napirendjén szereplő dokumentumokhoz kapcsolódó vagy új javaslattal kíván élni, akkor azt az illetékes munkacsoportban terjessze elő.
Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Miközben a munkacsoportok megvizsgálják a megállapodás szerinti témaköröket, plenáris szinten is érdemes további eszmecserét folytatnunk.
Az egyik napirenden lévő kérdés a Szlovák Köztársaság kormánydelegációjának komplex nyilatkozata című dokumentuma és az arra adott magyar válasz. A magyar fél meggyőződése, hogy a szakmai vitáknak a munkacsoportokban, a mandátumukban meghatározott kérdésekről kell szólniuk. E kérdések lefedik az időközben diplomáciai úton a magyar félnek eljuttatott szlovák dokumentumok tematikáját. Ennek fenntartásával, és ha a szlovák fél ezt kifejezetten igényli, a magyar fél kész közvetlenül is reagálni, annak reményében, hogy fokozatosan tisztázódhatnak az Ítélet értelmezésével kapcsolatos fennálló nézetkülönbségek. Tárgyalóasztalhoz ülhetünk abban a legkorábbi időpontban, amikorra a szlovák fél áttanulmányozza a nyilatkozatára adott magyar választ.
Egy további vizsgálandó kérdést a 2004. április 13-ai jegyzőkönyv 8. pontja fogalmaz meg számunkra. Akkor abban állapodtunk meg, hogy „tekintettel a két országnak az Európai Unióba történő belépésére, a felek megvizsgálják azt, hogy milyen lehetőségeket kínál az EU 2000/60 Víz Keretirányelvének alkalmazása a környezeti kérdések megoldására”. Érdemes lenne a soron következő plenáris tárgyaláson ezen kérdés átfogó megbeszélését megkezdenünk, mert aligha kétséges, hogy friss tagságunk az Európai Unióban a Víz Keretirányelven is túlnyúló sokrétű kötelezettséget ró ránk. A tagság olyan új helyzetet eredményez, amelynek elsődleges feltérképezése és kiértékelése plenáris szinten jól megvalósítható. Ezt követően az alkalmazandó európai közösségi joganyag részletes feltárásával, szerződéses kapcsolatunkba integrálásával és a Projekt hatásterületére vonatkozó következményeinek megállapításával megbízhatjuk a jogi és a többi érintett munkacsoportot.
Tisztelt Kormánymeghatalmazott Úr!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Összefoglalva a fentieket, javaslom tehát, hogy
a mai tárgyalás jegyzőkönyvében rögzítsük a három munkacsoport mandátumának és feladatkörének elfogadását;
kérjük fel a munkacsoportokat egy intenzív tárgyalási folyamat végigvitelére;
álljunk készen a szlovák fél által beterjesztett „Komplex Nyilatkozat" további, plenáris szintű tárgyalására, valamint
a felek 2004. április 13-i megállapodásának megfelelően a soron következő plenáris ülésen kezdődjön meg annak vizsgálata, hogy milyen követelményeket ró ránk az EU 2000/60 Víz Keretirányelvének és az Európai Unió vonatkozó többi szabályának az alkalmazása a környezeti, természetvédelmi, vízgazdálkodási, energetikai és hajózási kérdések megoldására, valamint a megfelelő hatásvizsgálati módszerek azonosítására.
Bízom abban, hogy mindezek a megállapodások érdemben hozzájárulnak majd az Ítélet végrehajtási módozatának megtalálásához.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!