Príloha
č. 7 k Zápisnici
z rokovania
vládnych
delegácií v Győri 3.3.2005
I. A Gazdasági Szakértői Munkacsoport feladata (mandátuma)
1. A Gazdasági Szakértői Munkacsoport feladata, hogy
a) a tárgyaló felek 2001. június 5-i megállapodásának megfelelően hozzájáruljon a két fél kormányai közötti, a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatos ítéletének (a továbbiakban: Ítélet) végrehajtásáról szó1ó megállapodás kidolgozásához és elfogadásához;
b) a magyar fél álfal javasolt szöveg:
munkájának alapjául a két fél által kidolgozott és előterjesztett releváns anyagokat vagy minden más olyan javaslatokat tekintsen, amelyeket a felek a tárgyalások folyamán előterjesztenek, ideértve az 1999. május 14-én, Budapesten megtartott tárgyalás jegyzőkönyvének 3. pontja értelmében kidolgozott anyagokat és azokon alapuló javaslatokat is;
b) a szlovák fél által javasolt szöveg:
munkájának alapjául a két fél által kidolgozott és előterjesztett releváns anyagokat vagy minden más olyan javaslatokat tekintsen, amelyeket a felek a tárgyalások folyamán előterjesztenek;
c) keretei között a felek, az 1977. évi Szerződés, illetve az utána ténylegesen kialakult helyzet rendezésére hivatott Ítélet értelmében jóhiszemű, előfeltételek nélküli szakértői szintű tárgyalásokat folytassanak a javasolt megoldások gazdasági következményeiről.
2. A Gazdasági Szakértői Munkacsoport működése során megvizsgálja a jelen dokumentum II. fejezetében felsorolt kérdéseket. A Munkacsoport megtárgyalja a kormányküldöttségek, továbbá a Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport vagy a Jogi Szakértői Munkacsoport által feltett és ide utalt kérdéseket is. A felek törekednek arra, hogy a feltett kérdésekre közös, egyeztetett választ adjanak. Ahol a felek álláspontja eltérő marad, ott ezeket rögzítik. A kérdésekre adott – közös vagy eltérő – válaszokat ezután a kormányküldöttségek elé terjesztik.
3. Ha a kérdések megvitatása során jogi, illetve folyamgazdálkodási, környezetvédelmi, hajózási vagy energetikai jellegű kérdés merül fel, a munkacsoport kérdéssel fordulhat az illetékes Jogi Szakértői Munkacsoporthoz, vagy a Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoporthoz. A Munkacsoport eldönti, hogy az adott kérdés tárgyalásával bevárja-e a megkeresett Munkacsoport(ok) válaszát, vagy saját eszközeivel folytatja annak vizsgálatát. A Gazdasági Szakértői Munkacsoport egyes kiválasztott kérdések esetében megállapodhat abban is, hogy azokat az illetékes más munkacsoportokkal együttes üléseken tárgyalja meg.
4. A Gazdasági Szakértői Munkacsoport működése során a két fél által elfogadott, „A szakértői munkacsoportok működési rendje" szabályzat (2001. június 29-i budapesti tárgyalás Jegyzőkönyvének 6. sz. melléklete) szerint jár e1.
II. A Gazdasági Szakértői Munkacsoport által vizsgálandó kérdések
1. A Munkacsoport megvizsgálja az Ítélet 141. és 155.(2).C. cikkei értelmében közösen kialakítandó rendszer alternatíváinak gazdasági vonatkozásait.
2. Az Ítélet 154. és 155.(2).E. pontjai szerinti költségelszámolás elvei, az Ítélet végrehajtásáról szóló megállapodás hatályba lépésének időpontjáig felmerült költségek és hasznok számszerűsítése (a KET szerint megvalósított beruházások, ideértve azokat a beruházásokat is, amelynek kivitelezése a KET szerint a Magyar Köztársaság kötelezettsége lett volna, de azokat a Szlovák Köztársaság teljesítette, valamint a felek által egyoldalúan végrehajtott beruházások).
3. a) A Nemzetközi Bíróság ítéletének 155.(2).D. és 152. cikkében foglaltakkal összhangban azoknak a károknak a meghatározása és számszerűsítése, amelyeket a szerződő felek szenvedtek el a másik szerződő fél jogellenes magatartása miatt;
b) Javaslat megfogalmazása ezen károk elszámolásának a feltételeire, nagyságára és formájára az Ítélet végrehajtásáról megkötendő egyezményben javasolt feltételekkel összhangban (esetleg a 153. cikkben foglaltak szerint is).
4. A Pozsony és Budapest közötti Duna szakasz rendezésére vonatkozó különböző javaslatok, illetve a megvalósított megoldások gazdasági hatásainak számszerűsítése a nemzeti és a nemzetközi hajózásra.
5. a) A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság, esetleg a környező országok energetikai piacai jelenlegi, valamint a közeljövőben várható sajátosságainak megismerése (jogszabályi környezet, tarifarendszer, árszabályozás, költségtényezők);
b) Számítási mód meghatározása, amelynek a segítségével megállapítható, hogy a felek miképpen részesednek a közösen kialakított rendszer által megtermelt villamos energiából, s ennek megfelelően a felek által előterjesztett alternatívák értékelése;
c) A magyar felet a Bősi Vízerőműben eddig megtermelt villamos energiából megillető rész meghatározása.
6. a) Az abból származó gazdasági következmények értékelése, hogy a Dunacsúni Vízlépcső műtárgyait közös vagy nemzeti beruházású létesítményeknek minősítjük;
b) A beruházási költségek – beleértve a Dunacsúni Vízlépcső beruházási költségét is –, valamint a feleknek az építési és üzemeltetési költségek viseléséből, illetve a hasznokból való részesedése arányainak kiszámítása arra az esetre, ha a Dunacsúni Vízlépcső létesítményeit a felek közös beruházásának és közös tulajdonának minősítenénk;
c) A Dunakiliti Duzzasztómű hasznosítási módjainak megvitatása és ezek hatásának meghatározása a feleknek az egész Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer költségei viselésének, illetve a hasznokból való részesedésének a megosztására (a közös, vagy a nemzeti beruházási jelleg elbírálása).
7. Az elszámolással kapcsolatos módszertani kérdések megvitatása:
a) Hogyan lehet átszámítani a történelmi valuták értékeit (szlovák, illetve csehszlovák korona, illetve magyar népköztársasági forint) összehasonlítható elszámoló egységre?
b) Miként határozhatóak meg a költség- és haszonszámításokban megjelenő tényezők (például gazdasági és szociális diszkontlábak, nem piaci gazdasági javak) értékei?
c) Egyéb módszertani kérdések.