Príloha č.5 

k Zápisnici z rokovania vládnych

delegácií v Győri 3.3.2005

I. A folyamgazdálkodási, környezetvédelmi, hajózási és energetikai szakértői munkacsoport mandátuma

A folyamgazdálkodási, környezetvédelmi, hajózási és energetikai szakértői munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) feladata, hogy

a)       a hágai Nemzetközi Bíróság által a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében 1997. szeptember 25-én kihirdetett Ítélet (a továbbiakban: Ítélet) szellemében és értelmében jóhiszeműen és előzetes feltételek nélkül tárgyaljon, szakmai párbeszédet és alapos vitát folytasson vízgazdálkodási, hajózási, környezetvédelmi és energetikai kérdésekről;

b)       megvitassa és megvizsgálja a Duna Pozsony és Budapest közötti szakaszával összefüggő kérdéseket, tegyen javaslatot és vizsgálja meg azokat az elsősorban műszaki megoldási alternatívákat, amelyek lehetővé teszik a Nemzetközi Bíróság Ítélete végrehajtása módozatának a megtalálását, különösen az alábbi szempontokra való tekintettel:

1. amennyire csak lehetséges, teljesüljenek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítéséről és üzemeltetéséről 1977. szeptember 16-án aláírt szerződés (a továbbiakban: 1977. évi Szerződés) sokrétű és egyenrangú célkitűzései;

2. az 1989 óta kialakult tényleges helyzetet kell beleilleszteni a megőrzött és fejlődő szerződéses viszony kontextusába, annak érdekében, hogy az 1977. évi Szerződés tárgya és célja, amennyire csak lehetséges, megvalósulhasson;

3. az 1977. évi Szerződés szerinti közös rezsimet – amely egyebek között a fő létesítmények közös tulajdonán, az összehangolt, egységes működésen és a beruházás előnyeiből a felek egyenlőségén nyugvó részesedésen alapul – vissza kell állítani, hacsak a felek nem egyeznek meg másként. Meg kell vizsgálni a tulajdonosi részarányok nagyságára, az üzemeltetésben való részesedés mértékére, a hasznok és az üzemeltetési költségek megosztására vonatkozó javaslatokat;

4. a C variáns helyzetét rendezni kell, úgy, hogy az a szerződéses rezsim része legyen;

5. a kialakítandó közös rendszernek meg kell felelnie a nemzetközi környezetvédelmi normáknak és a fenntartható fejlődés elvének, valamint közösen meg kell vizsgálni a kialakítandó közös rendszernek a környezetre gyakorolt hatásait, és kielégítő megoldást kell találni a Duna medrébe, valamint a folyó mindkét oldalán lévő mellékágakba bocsátandó vízmennyiséget illetően;

6. a kialakítandó közös rendszer feleljen meg a nemzetközi vízfolyások joga alapelveinek; a Pozsony és Budapest közötti közös érdekeltségű folyószakaszon a közös rendszerre olyan műszaki megoldást kell találni, amely az 1977. évi Szerződés céljai teljesítésének érdekében a felek egyenlőségén és a közös erőforrások kihasználásának optimális módján alapul; részt kell venni a nemzetközi vízfolyás igazságos és ésszerű módon való használatában, fejlesztésében és védelmében, és ésszerű módon részt kell vállalni az annak védelme és fejlesztése érdekében folyó együttműködésből;

c)       készítse elő az egyes alternatív megoldások közös környezeti hatásvizsgálati eljárását (EIA) és annak metodikáját;

d)       fogalmazza meg a közös álláspontokat, a kérdések megoldására vonatkozó javaslatokat, és azokat terjessze a kormányküldöttségek elé;

e)       azonosítsa az azokra a kérdésekre vonatkozó eltérő álláspontokat, ahol nem sikerült közös álláspontot kialakítani, és ezeket terjessze a kormányküldöttségek elé;

f)        a kérdések megvitatása során figyelmét először a Duna Pozsony és Szap közötti, majd ezt követően a Duna Szap és Budapest közötti szakaszára összpontosítsa, illetve – amennyiben a két fél egyetértése szerint a kérdések megoldása ezt feltétlenül szükségessé teszi – ezeket a két szakaszon egyidejűleg oldja meg.

A munkacsoport által kidolgozott megoldásokra vonatkozó javaslatok akkor válnak érvényessé, amikor azokat a kormányküldöttségek vagy a kormányküldöttségek vezetői közös egyetértéssel jóváhagyják.

Bármely kérdésnek a szakértői munkacsoport mandátumába, illetve a kérdései közé való fel nem vételét egyik fél sem fogja úgy értelmezni, hogy bármelyikük egyetértene azzal, hogy az ilyen kérdés nem kerülhet megvitatásra. A mandátumban foglaltak nem helyettesítik az 1997. évi Szerződést, sem pedig a Nemzetközi Bíróság ítéletét.

II.             A Pozsony és Szap közötti Duna-szakasszal kapcsolatos kérdések

A munkacsoport az egyeztetések első szakaszában a Duna Pozsony és Szap közötti szakaszának problémáival fog foglalkozni az alábbiak szerint:

1.       Az árvízvédelemmel és a zajló jég elvezetésével összefüggő igények azonosítása

1. annak a maximális árvízi vízhozamnak a meghatározása, amelynek megfelelően kell kialakítani a Duna 1811-1851 fkm közötti szakaszának, hullámterének és összes műtárgyának árvízlevezető kapacitását;

2. a zajló jég levezetése módjának meghatározása;

3. az árvizek és a zajló jég levezetésének kritériumai és az ezzel összefüggő intézkedések azonosítása;

4. az árvizek szempontjából kritikus szakaszok meghatározása;

5. azoknak a műszaki megoldási alternatíváknak az azonosítása és megvitatása, amelyekkel megvalósíthatók a fenti igények (a műszaki megoldások vizsgálata a közös környezeti hatásvizsgálat része kell legyen), különös tekintettel a Duna 1811-1851 fkm közötti szkasza árvízvédelmi karbantartásának és az árvízi vízhozamok levezetésének lehetőségeire.

2.       A természeti környezettel kapcsolatos célállapotok és igények azonosítása

1. mindenek előtt a természeti környezet és a vízbázisok védelmének szempontjai alapján a természeti környezet igényeinek és az ebből fakadó, az elegendő mennyiségű vízre, a vízszint és a vízhozam-szabályozásra irányuló igényeknek a megvitatása;

2. a számításba vehető célállapotok megvitatása; a műszaki jellegű és a természeti környezet-jellegű paraméterek megvitatása, s amennyiben arra lehetőség nyílna, azok megállapítása; a Duna 1811-1851 fkm közötti szakasza és annak hullámtere (beleértve a mellékágrendszereket is), valamint a Mosoni-Duna természeti környezete optimális állapota azonosítása;

3. a Nemzetközi Bíróság Ítéletéből és a mindkét fél által elfogadott nemzetközi egyezményekből fakadó igények azonosítása, miközben a felek az Európai Unió vonatkozó jogi normáit is figyelembe veszik;

4. a környezeti igényeket kielégítő, az ökológiai célállapotokat teljesíteni képes alternatív műszaki megoldások megvitatása, amelyekkel egyben kielégíthetők az 1977. évi Szerződés céljai, s amelyek nem sértik az árvízvédelmi követelményeket;

5. a Duna a Dunacsúni Vízlépcső és a Dunakiliti Duzzasztómű közötti szakasza rendezése lehetőségeinek megvitatása;

6. a javasolt műszaki megoldások keretében összeállítás készítése a károsodott területekről, ezek megítélése és javaslat készítése azok rehabilitálására.

3.       A hajózási igények azonosítása

1. annak vizsgálata és meghatározása, hogy milyen hajózást és milyen feltételek mellett szükséges biztosítani a Duna 1811-1851 fkm közötti medrében, figyelembe véve a Duna érintett szakaszán folyó egyéb hajózást is;

2. a hajózási igényeket kielégítő műszaki megoldási alternatívák megvitatása;

3. a Duna 1811-1851 fkm közötti szakasza fenntartásának a hajózási igények biztosítása szempontjából nélkülözhetetlen terjedelmének meghatározása.

4.       Az energetikai igények azonosítása

1. kölcsönösen jóváhagyott módszer (képlet, metodika) meghatározása, amelynek segítségével a belépő vízhozam és a vízszintkülönbségek függvényében kiszámítható a Bősi Vízerőmű által előállítható villamos energia mennyisége;

2. a Bősi Vízerőműben a különböző üzemmódok és a különböző vízhozam-megosztások függvényében előállítható villamos energia mennyiségnek és minőségének meghatározása, valamint a különböző műszaki megoldások – beleértve az 1999. decemberi magyar javaslat szerinti megoldást és az 1977. évi Szerződés szerinti megoldást is – összehasonlítása;

3. a két ország energiapiaca jelenleg érvényes és a közeljövőben várható sajátosságainak megismerése (engedélyezés, tarifarendszer, árszabályozás, az EU csatlakozással járó jogharmonizáció következményeinek befolyása);        

4. számítási mód meghatározása, amelynek a segítségével kiszámítható, hogy a felek miként fognak részesedni a Bősi Vízerőmű által megtermelt villamos energiából; a magyar felet az eddig megtermelt villamos energiából megillető rész meghatározása.

5.       A környezeti hatásvizsgálat (EIA) közös metodikája és megvalósítása

1. a környezeti hatásvizsgálat (EIA) céljának és metodikájának meghatározása;

2. a környezeti hatásvizsgálat (EIA) megvalósításával összefüggő eljárás (beleértve a nyilvánosság bekapcsolását is), annak időbeni ütemezése és a költségviselés szabályai meghatározása;

3. a természeti környezetre – különösen a flórára és a faunára – gyakorolt hatások vizsgálatára alkalmas módszerek azonosítása.

6.       A környezeti hatásvizsgálat eredményei alapján kialakított megoldás megvalósításáig terjedő időszakban szükséges ideiglenes intézkedések

1. a Duna 1811-1851 fkm közötti szakasza és a Mosoni-Duna vízutánpótlásával összefüggésben alkalmazott ideiglenes műszaki intézkedéseknek és vízhozamok természeti környezetre gyakorolt hatásainak értékelése és azok módosítása szükségességének vizsgálata;

2. a természeti környezeti, a hajózási és egyéb más felhasználói igényeket is figyelembe véve az esetleges további ideiglenes műszaki intézkedések szükségességének vizsgálata.

7.       A Dunacsúni Vízlépcsővel és a Dunakiliti Duzzasztóművel összefüggő kérdések

1. a Dunacsúni Vízlépcső műtárgyainak leírása és üzemeltetési rendje;

2. az abból származó következmények értékelése, hogy a Dunacsúni Vízlépcső műtárgyait közös vagy nemzeti beruházású létesítményeknek minősítjük;

3. a beruházási költségek – beleértve a Dunacsúni Vízlépcső beruházási költségét is –, valamint a feleknek az építési és üzemeltetési költségek viseléséből, illetve a hasznokból való részesedése arányainak kiszámítása arra az esetre, ha a Dunacsúni Vízlépcső létesítményeit a felek közös beruházásának és közös tulajdonának minősítenénk;

4. a Dunakiliti Duzzasztómű hasznosítási módjainak megvitatása és ezek hatásának a meghatározása a feleknek az egész Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer költségei viselésének, illetve a hasznokból való részesedésének a megosztására (a közös, vagy a nemzeti beruházási jelleg elbírálása).

III.          A Duna Szap és Budapest közötti szakaszával összefüggő kérdések

A munkacsoport az egyeztetések második szakaszában a Duna Szap és Budapest közötti szakaszával kapcsolatosan az alábbi kérdésekkel fog foglalkozni:

1.        Az árvízvédelemmel és a jégzajlás levezetésével összefüggő igények azonosítása

1. az árvízvédelmi célok teljesítése módjának meghatározása a Dunának ezen a szakaszán;

2. annak a maximális árvízi vízhozamnak a meghatározása, amelyet a megoldási javaslattal összefüggésben figyelembe kell venni;

3. a jégzajlás levezetése módjának meghatározása;

4. a folyó Szap és Budapest közötti szakasza árvízvédelmi színvonalának értékelése;

5. az árvízvédelem szempontjából kritikus szakaszok meghatározása;

6. figyelembe véve a Duna-meder karbantartásának lehetőségeit, azon alternatív műszaki megoldások megvitatása és vizsgálata, amelyek segítségével teljesíthetők az árvízvédelmi követelmények (az alternatívák vizsgálatának a közös környezeti hatásvizsgálat részét kell képeznie).

2.        A természeti környezettel összefüggő célállapotok és igények azonosítása

1. a természeti környezet optimális állapotának a Dunában, a mellékágakban és a folyó menti területeken való meghatározása; az elérendő célállapotok meghatározása; a célállapot meghatározásához szükséges koncepció kidolgozása, s ezzel együtt a Duna-mederrel, a mellékágakkal és a folyó menti területek felszín alatti vizeivel összefüggő ökológiai célok meghatározása;

2. a műszaki jellegű és a természeti környezet-jellegű paraméterek, így különösen a Dunában és a mellékágakban az optimális vízszint-magasság, illetve a víz áramlási sebessége, valamint a felszín alatti vizek szintjének optimális magassága megvitatása, s amennyiben arra lehetőség nyílna, meghatározása; azon intézkedések meghatározása, amelyek segítségével a mellékágakban elejét lehet venni a vízfelület csökkenésének;

3. mindenek előtt a természeti környezet és a vízbázisok védelme szempontjából a természeti-környezeti igények, valamint az ezekből fakadó elvárások megvitatása;

4. a környezeti igényeket kielégítő, az ökológiai célállapotokat teljesíteni képes alternatív műszaki megoldások megvitatása, amelyekkel egyben kielégíthetők az 1977. évi Szerződés céljai, s amik nem sértik az árvízvédelmi követelményeket;

5. a javasolt műszaki megoldások összehasonlítása (beleértve az 1999. decemberi magyar javaslat szerinti és az 1977. évi Szerződés szerinti megoldást is) és javaslatok készítése a károsodott területek rehabilitálására;

6. a Duna, a folyó menti mellékágak és a hullámtér ökológiai értékeinek meghatározása, beleértve azokat az értékes biotóp-típusokat is, amelyek fennmaradását egy megfelelő vízszabályozás segítségével támogatni, esetleg rehabilitálni szükséges, majd ehhez kapcsolódóan a tájhasználati funkciók meghatározása;

3.        A hajózási igények azonosítása

1. a hajózási feltételek javításának megtárgyalása és azoknak a műszaki megoldásoknak a megvizsgálása, amelyek segítségével ezen a Duna-szakaszon teljesíthetők az 1977. évi Szerződés célkitűzései, figyelembe véve a Duna Bizottság ajánlásait is;

2. a hajózási igények szempontjából Duna Szap és Budapest közötti szakaszán a hajóút karbantartása módszereinek meghatározása;

3. ökológiailag elfogadható szempontok alapján javaslatok megfogalmazása a Duna-medrében és a mellékágakban elvégzendő műszaki munkálatokra, valamint a hajóút karbantartásával összefüggő műszaki munkákra.

4.      Az energetikai igények azonosítása

1. a felek – az 1977. évi Szerződés szerinti közös vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos – energetikai igényeinek azonosítása;

2. azoknak az alternatíváknak a megvitatása, amelyek segítségével a Dunának ezen a szakaszán teljesíthetők az 1977. évi Szerződés energetikai céljai, és a javasolt megoldásokhoz kapcsolódó villamos energia mennyiségének és minőségének az 1977. évi Szerződés szerinti megoldással való összehasonlítása;

3. az 1977. évi Szerződés energetikai céljai teljesülésének kiértékelése a teljes Duna-szakaszra vonatkozóan;

4. annak a számítási módszernek a meghatározása, amellyel – a javasolt megoldások függvényében – kiszámítható a felek részesedése az egész vízlépcsőrendszer által termelt villamos energiából.

5.        A környezeti hatásvizsgálat (EIA) közös metodikája és megvalósítása

1. a környezeti hatásvizsgálat (EIA) céljának és metodikájának meghatározása;

2. a környezeti hatásvizsgálat (EIA) megvalósításával összefüggő eljárásnak (beleértve a nyilvánosság bekapcsolását is), annak időbeni ütemezésének és a költségviselés szabályainak meghatározása;

3. a természeti környezetre – különösen a flórára és a faunára – gyakorolt hatások vizsgálatára alkalmas módszerek azonosítása.

6.       A kapcsolódó feladatok

1. a Duna Szap-Budapest szakaszán a többi kapcsolódó cél meghatározása.