A 2002. április 23-i Jegyzõkönyv
2. sz. melléklete
A folyamgazdálkodási, környezetvédelmi, hajózási és energetikai szakértõi munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) feladata, hogy
a) a hágai Nemzetközi Bíróság által a Bõs-Nagymarosi Vízlépcsõrendszer ügyében 1997. szeptember 25-én kihirdetett Ítélet (a továbbiakban: Ítélet) szellemében és értelmében jóhiszemûen és elõzetes feltételek nélkül tárgyaljon, szakmai párbeszédet és alapos vitát folytasson vízgazdálkodási, hajózási, környezetvédelmi és energetikai kérdésekrõl;
b) megvitassa és megvizsgálja a Duna Pozsony és Budapest közötti szakaszával összefüggõ kérdéseket, tegyen javaslatot és vizsgálja meg azokat az elsõsorban mûszaki megoldási alternatívákat, amelyek lehetõvé teszik a Nemzetközi Bíróság Ítélete végrehajtása módozatának a megtalálását, különösen az alábbi szempontokra való tekintettel:
1. amennyire csak lehetséges, teljesüljenek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a Bõs-Nagymarosi Vízlépcsõrendszer felépítésérõl és üzemeltetésérõl 1977. szeptember 16-án aláírt szerzõdés (a továbbiakban: 1977. évi Szerzõdés) sokrétû és egyenrangú célkitûzései;
2. az 1989 óta kialakult tényleges helyzetet kell beleilleszteni a megõrzött és fejlõdõ szerzõdéses viszony kontextusába, annak érdekében, hogy az 1977. évi Szerzõdés tárgya és célja, amennyire csak lehetséges, megvalósulhasson;
3. az 1977. évi Szerzõdés szerinti közös rezsimet – amely egyebek között a fõ létesítmények közös tulajdonán, az összehangolt, egységes mûködésen és a beruházás elõnyeibõl a felek egyenlõségén nyugvó részesedésen alapul – vissza kell állítani, hacsak a felek nem egyeznek meg másként. Meg kell vizsgálni a tulajdonosi részarányok nagyságára, az üzemeltetésben való részesedés mértékére, a hasznok és az üzemeltetési költségek megosztására vonatkozó javaslatokat;
4. a C variáns helyzetét rendezni kell, úgy, hogy az a szerzõdéses rezsim része legyen;
5. a kialakítandó közös rendszernek meg kell felelnie a nemzetközi környezetvédelmi normáknak és a fenntartható fejlõdés elvének, valamint közösen meg kell vizsgálni a kialakítandó közös rendszernek a környezetre gyakorolt hatásait, és kielégítõ megoldást kell találni a Duna medrébe, valamint a folyó mindkét oldalán lévõ mellékágakba bocsátandó vízmennyiséget illetõen;
6. a kialakítandó közös rendszer feleljen meg a nemzetközi vízfolyások joga alapelveinek; a Pozsony és Budapest közötti közös érdekeltségû folyószakaszon a közös rendszerre olyan mûszaki megoldást kell találni, amely az 1977. évi Szerzõdés céljai teljesítésének érdekében a felek egyenlõségén és a közös erõforrások kihasználásának optimális módján alapul; részt kell venni a nemzetközi vízfolyás igazságos és ésszerû módon való használatában, fejlesztésében és védelmében, és ésszerû módon részt kell vállalni az annak védelme és fejlesztése érdekében folyó együttmûködésbõl;
c) készítse elõ az egyes alternatív megoldások közös környezeti hatásvizsgálati eljárását (EIA) és annak metodikáját;
d) fogalmazza meg a közös álláspontokat, a kérdések megoldására vonatkozó javaslatokat, és azokat terjessze a kormányküldöttségek elé;
e) azonosítsa az azokra a kérdésekre vonatkozó eltérõ álláspontokat, ahol nem sikerült közös álláspontot kialakítani, és ezeket terjessze a kormányküldöttségek elé;
f) a kérdések megvitatása során figyelmét elõször a Duna Pozsony és Szap közötti, majd ezt követõen a Duna Szap és Budapest közötti szakaszára összpontosítsa, illetve – amennyiben a két fél egyetértése szerint a kérdések megoldása ezt feltétlenül szükségessé teszi – ezeket a két szakaszon egyidejûleg oldja meg.
A munkacsoport által kidolgozott megoldásokra vonatkozó javaslatok akkor válnak érvényessé, amikor azokat a kormányküldöttségek vagy a kormányküldöttségek vezetõi közös egyetértéssel jóváhagyják.
Bármely kérdésnek a szakértõi munkacsoport mandátumába, illetve a kérdései közé való fel nem vételét egyik fél sem fogja úgy értelmezni, hogy bármelyikük egyetértene azzal, hogy az ilyen kérdés nem kerülhet megvitatásra. A mandátumban foglaltak nem helyettesítik az 1997. évi Szerzõdést, sem pedig a Nemzetközi Bíróság ítéletét.
A munkacsoport az egyeztetések elsõ szakaszában a Duna Pozsony és Szap közötti szakaszának problémáival fog foglalkozni az alábbiak szerint:
1. Az árvízvédelemmel és a zajló jég elvezetésével összefüggõ igények azonosítása
a) annak a maximális árvízi vízhozamnak a meghatározása, amelynek megfelelõen kell kialakítani a Duna 1811-1851 fkm közötti szakaszának, hullámterének és összes mûtárgyának árvízlevezetõ kapacitását;
b) a zajló jég levezetése módjának meghatározása;
c) az árvizek és a zajló jég levezetésének kritériumai és az ezzel összefüggõ intézkedések azonosítása;
d) az árvizek szempontjából kritikus szakaszok meghatározása;
e) azoknak a mûszaki megoldási alternatíváknak az azonosítása és megvitatása, amelyekkel megvalósíthatók a fenti igények (a mûszaki megoldások vizsgálata a közös környezeti hatásvizsgálat része kell legyen), különös tekintettel a Duna 1811-1851 fkm közötti szkasza árvízvédelmi karbantartásának és az árvízi vízhozamok levezetésének lehetõségeire.
2. A természeti környezettel kapcsolatos célállapotok és igények azonosítása
a) mindenek elõtt a természeti környezet és a vízbázisok védelmének szempontjai alapján a természeti környezet igényeinek és az ebbõl fakadó, az elegendõ mennyiségû vízre, a vízszint és a vízhozam-szabályozásra irányuló igényeknek a megvitatása;
b) a számításba vehetõ célállapotok megvitatása; a mûszaki jellegû és a természeti környezet-jellegû paraméterek megvitatása, s amennyiben arra lehetõség nyílna, azok megállapítása; a Duna 1811-1851 fkm közötti szakasza és annak hullámtere (beleértve a mellékágrendszereket is), valamint a Mosoni-Duna természeti környezete optimális állapota azonosítása;
c) a Nemzetközi Bíróság Ítéletébõl és a mindkét fél által elfogadott nemzetközi egyezményekbõl fakadó igények azonosítása, miközben a felek az Európai Unió vonatkozó jogi normáit is figyelembe veszik;
d) a környezeti igényeket kielégítõ, az ökológiai célállapotokat teljesíteni képes alternatív mûszaki megoldások megvitatása, amelyekkel egyben kielégíthetõk az 1977. évi Szerzõdés céljai, s amelyek nem sértik az árvízvédelmi követelményeket;
e) a Duna a Dunacsúni Vízlépcsõ és a Dunakiliti Duzzasztómû közötti szakasza rendezése lehetõségeinek megvitatása;
f) a javasolt mûszaki megoldások keretében összeállítás készítése a károsodott területekrõl, ezek megítélése és javaslat készítése azok rehabilitálására.
3. A hajózási igények azonosítása
a) annak vizsgálata és meghatározása, hogy milyen hajózást és milyen feltételek mellett szükséges biztosítani a Duna 1811-1851 fkm közötti medrében, figyelembe véve a Duna érintett szakaszán folyó egyéb hajózást is;
b) a hajózási igényeket kielégítõ mûszaki megoldási alternatívák megvitatása;
c) a Duna 1811-1851 fkm közötti szakasza fenntartásának a hajózási igények biztosítása szempontjából nélkülözhetetlen terjedelmének meghatározása.
4. Az energetikai igények azonosítása
a) kölcsönösen jóváhagyott módszer (képlet, metodika) meghatározása, amelynek segítségével a belépõ vízhozam és a vízszintkülönbségek függvényében kiszámítható a Bõsi Vízerõmû által elõállítható villamos energia mennyisége;
b) a Bõsi Vízerõmûben a különbözõ üzemmódok és a különbözõ vízhozam-megosztások függvényében elõállítható villamos energia mennyiségnek és minõségének meghatározása, valamint a különbözõ mûszaki megoldások – beleértve az 1999. decemberi magyar javaslat szerinti megoldást és az 1977. évi Szerzõdés szerinti megoldást is – összehasonlítása;
c)
a két
ország energiapiaca jelenleg érvényes és a közeljövõben várható
sajátosságainak megismerése (engedélyezés, tarifarendszer, árszabályozás, az EU
csatlakozással járó jogharmonizáció következményeinek befolyása);
d)
számítási mód
meghatározása, amelynek a segítségével kiszámítható, hogy a felek
miként fognak részesedni a Bõsi Vízerõmû által megtermelt villamos
energiából; a magyar felet az eddig megtermelt villamos energiából
megilletõ rész meghatározása.
5. A környezeti hatásvizsgálat (EIA) közös metodikája és megvalósítása
a) a környezeti hatásvizsgálat (EIA) céljának és metodikájának meghatározása;
b) a környezeti hatásvizsgálat (EIA) megvalósításával összefüggõ eljárás (beleértve a nyilvánosság bekapcsolását is), annak idõbeni ütemezése és a költségviselés szabályai meghatározása;
c) a természeti környezetre – különösen a flórára és a faunára – gyakorolt hatások vizsgálatára alkalmas módszerek azonosítása.
6. A környezeti hatásvizsgálat eredményei alapján kialakított megoldás megvalósításáig terjedõ idõszakban szükséges ideiglenes intézkedések
a) a Duna 1811-1851 fkm közötti szakasza és a Mosoni-Duna vízutánpótlásával összefüggésben alkalmazott ideiglenes mûszaki intézkedéseknek és vízhozamok természeti környezetre gyakorolt hatásainak értékelése és azok módosítása szükségességének vizsgálata;
b) a természeti környezeti, a hajózási és egyéb más felhasználói igényeket is figyelembe véve az esetleges további ideiglenes mûszaki intézkedések szükségességének vizsgálata.
7. A Dunacsúni Vízlépcsõvel és a Dunakiliti Duzzasztómûvel összefüggõ kérdések
a) a Dunacsúni Vízlépcsõ mûtárgyainak leírása és üzemeltetési rendje;
b) az abból származó következmények értékelése, hogy a Dunacsúni Vízlépcsõ mûtárgyait közös vagy nemzeti beruházású létesítményeknek minõsítjük;
c) a beruházási költségek – beleértve a Dunacsúni Vízlépcsõ beruházási költségét is –, valamint a feleknek az építési és üzemeltetési költségek viselésébõl, illetve a hasznokból való részesedése arányainak kiszámítása arra az esetre, ha a Dunacsúni Vízlépcsõ létesítményeit a felek közös beruházásának és közös tulajdonának minõsítenénk;
d) a Dunakiliti Duzzasztómû hasznosítási módjainak megvitatása és ezek hatásának a meghatározása a feleknek az egész Bõs-Nagymarosi Vízlépcsõrendszer költségei viselésének, illetve a hasznokból való részesedésének a megosztására (a közös, vagy a nemzeti beruházási jelleg elbírálása).
A munkacsoport az egyeztetések második szakaszában a Duna Szap és Budapest közötti szakaszával kapcsolatosan az alábbi kérdésekkel fog foglalkozni:
1. Az árvízvédelemmel és a jégzajlás levezetésével összefüggõ igények azonosítása
a) az árvízvédelmi célok teljesítése módjának meghatározása a Dunának ezen a szakaszán;
b) annak a maximális árvízi vízhozamnak a meghatározása, amelyet a megoldási javaslattal összefüggésben figyelembe kell venni;
c) a jégzajlás levezetése módjának meghatározása;
d) a folyó Szap és Budapest közötti szakasza árvízvédelmi színvonalának értékelése;
e) az árvízvédelem szempontjából kritikus szakaszok meghatározása;
f) figyelembe véve a Duna-meder karbantartásának lehetõségeit, azon alternatív mûszaki megoldások megvitatása és vizsgálata, amelyek segítségével teljesíthetõk az árvízvédelmi követelmények (az alternatívák vizsgálatának a közös környezeti hatásvizsgálat részét kell képeznie).
2. A természeti környezettel összefüggõ célállapotok és igények azonosítása
a) a természeti környezet optimális állapotának a Dunában, a mellékágakban és a folyó menti területeken való meghatározása; az elérendõ célállapotok meghatározása; a célállapot meghatározásához szükséges koncepció kidolgozása, s ezzel együtt a Duna-mederrel, a mellékágakkal és a folyó menti területek felszín alatti vizeivel összefüggõ ökológiai célok meghatározása;
b) a mûszaki jellegû és a természeti környezet-jellegû paraméterek, így különösen a Dunában és a mellékágakban az optimális vízszint-magasság, illetve a víz áramlási sebessége, valamint a felszín alatti vizek szintjének optimális magassága megvitatása, s amennyiben arra lehetõség nyílna, meghatározása; azon intézkedések meghatározása, amelyek segítségével a mellékágakban elejét lehet venni a vízfelület csökkenésének;
c) mindenek elõtt a természeti környezet és a vízbázisok védelme szempontjából a természeti-környezeti igények, valamint az ezekbõl fakadó elvárások megvitatása;
d) a környezeti igényeket kielégítõ, az ökológiai célállapotokat teljesíteni képes alternatív mûszaki megoldások megvitatása, amelyekkel egyben kielégíthetõk az 1977. évi Szerzõdés céljai, s amik nem sértik az árvízvédelmi követelményeket;
e) a javasolt mûszaki megoldások összehasonlítása (beleértve az 1999. decemberi magyar javaslat szerinti és az 1977. évi Szerzõdés szerinti megoldást is) és javaslatok készítése a károsodott területek rehabilitálására;
f) a Duna, a folyó menti mellékágak és a hullámtér ökológiai értékeinek meghatározása, beleértve azokat az értékes biotóp-típusokat is, amelyek fennmaradását egy megfelelõ vízszabályozás segítségével támogatni, esetleg rehabilitálni szükséges, majd ehhez kapcsolódóan a tájhasználati funkciók meghatározása;
3. A hajózási igények azonosítása
a) a hajózási feltételek javításának megtárgyalása és azoknak a mûszaki megoldásoknak a megvizsgálása, amelyek segítségével ezen a Duna-szakaszon teljesíthetõk az 1977. évi Szerzõdés célkitûzései, figyelembe véve a Duna Bizottság ajánlásait is;
b) a hajózási igények szempontjából Duna Szap és Budapest közötti szakaszán a hajóút karbantartása módszereinek meghatározása;
c) ökológiailag elfogadható szempontok alapján javaslatok megfogalmazása a Duna-medrében és a mellékágakban elvégzendõ mûszaki munkálatokra, valamint a hajóút karbantartásával összefüggõ mûszaki munkákra.
4. Az energetikai igények azonosítása
a) a felek – az 1977. évi Szerzõdés szerinti közös vízlépcsõrendszerrel kapcsolatos – energetikai igényeinek azonosítása;
b) azoknak az alternatíváknak a megvitatása, amelyek segítségével a Dunának ezen a szakaszán teljesíthetõk az 1977. évi Szerzõdés energetikai céljai, és a javasolt megoldásokhoz kapcsolódó villamos energia mennyiségének és minõségének az 1977. évi Szerzõdés szerinti megoldással való összehasonlítása;
c) az 1977. évi Szerzõdés energetikai céljai teljesülésének kiértékelése a teljes Duna-szakaszra vonatkozóan;
d) annak a számítási módszernek a meghatározása, amellyel – a javasolt megoldások függvényében – kiszámítható a felek részesedése az egész vízlépcsõrendszer által termelt villamos energiából.
5. A környezeti hatásvizsgálat (EIA) közös metodikája és megvalósítása
a) a környezeti hatásvizsgálat (EIA) céljának és metodikájának meghatározása;
b) a környezeti hatásvizsgálat (EIA) megvalósításával összefüggõ eljárásnak (beleértve a nyilvánosság bekapcsolását is), annak idõbeni ütemezésének és a költségviselés szabályainak meghatározása;
c) a természeti környezetre – különösen a flórára és a faunára – gyakorolt hatások vizsgálatára alkalmas módszerek azonosítása.
6. A kapcsolódó feladatok
a) a Duna Szap-Budapest szakaszán a többi kapcsolódó cél meghatározása.