A munkacsoport által vizsgálandó kérdések – a két fél által elfogadni javasolt szöveg, 2002-03-12
A 2002. március 12-i Jegyzőkönyv
2. sz. melléklete
A folyamgazdálkodási, környezetvédelmi, hajózási és energetikai szakértői munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) feladata, hogy
a) a hágai Nemzetközi Bíróság által a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében 1997. szeptember 25-én kihirdetett Ítélet (a továbbiakban: Ítélet) szellemében jóhiszemű és előzetes feltételek nélküli szakmai párbeszédet és alapos vitát folytasson folyógazdálkodási, hajózási, környezetvédelmi és energetikai kérdésekről;
b) megvitassa és megvizsgálja a Duna Pozsony és Budapest közötti szakaszával összefüggő kérdéseket, tegyen javaslatot és vizsgálja meg azokat az elsősorban műszaki megoldási alternatívákat, amelyek lehetővé teszik a Nemzetközi Bíróság Ítélete végrehajtása módozatának a megtalálását, különösen az alábbi szempontokra való tekintettel:
1. a feleknek amennyire csak lehetséges teljesíteniük kell a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítéséről és üzemeltetéséről 1977. szeptember 16-án aláírt szerződés (a továbbiakban: 1977. évi Szerződés) sokrétű és egyenrangú célkitűzéseit;
2. az 1989 óta kialakult tényleges helyzetet kell belehelyezni a megőrzött és fejlődő szerződéses viszony kontextusába, annak érdekében, hogy az 1977. évi Szerződés tárgya és célja, amennyire csak lehetséges, megvalósulhasson;
(…)
c) készítse elő fenti alternatív megoldások közös környezeti hatásvizsgálati eljárását (EIA) és annak metodikáját;
d) fogalmazza meg a közös kérdésekre vonatkozó javaslatot, tegyen javaslatot ezek megoldására, és azokat terjessze a kormányküldöttségek elé;
e) azonosítsa azokat a kérdéseket, ahol nem sikerült közös álláspontot kialakítani és ezeket terjessze a kormányküldöttségek elé;
f) a kérdések megvitatása során figyelmét először a Duna Pozsony és Szap közötti szakaszával, majd ezt követően a Duna Szap és Budapest közötti szakaszával összefüggő kérdésekre összpontosítsa, illetve - amennyiben a két fél egyetértése szerint a kérdések megoldása ezt feltétlenül szükségessé teszi - a két szakaszon azokat egyidejűleg oldja meg.
A munkacsoport által kidolgozott megoldásokra vonatkozó javaslatok akkor válnak érvényessé, amikor azokat a kormányküldöttségek, vagy a kormányküldöttségek vezetői közös egyetértéssel jóváhagyták.
A munkacsoport az egyeztetések első szakaszában a Duna Pozsony és Szap közötti szakaszának problémáival fog foglalkozni az alábbiak szerint:
1. Az árvízvédelemmel és a zajló jég elvezetésével összefüggő igények azonosítása
a) meg kell határozni azt a maximális árvízi vízhozamot, amelynek megfelelően kell kialakítani a Duna főmedrének, hullámterének és összes műtárgyának árvízlevezető kapacitását,
b) meg kell határozni a zajló jég levezetésének módját;
c) azonosítani kell az árvizek és a zajló jég levezetése kritériumait és az ezzel összefüggő intézkedéseket;
d) meg kell határozni az árvizek szempontjából kritikus szakaszokat;
e) azonosítani kell és meg kell vitatni azokat a műszaki megoldási alternatívákat, amelyekkel megvalósíthatók a fenti igények (a műszaki megoldások vizsgálata a közös környezeti hatásvizsgálat része kell legyen), különös tekintettel a Duna medre árvízvédelmi karbantartásának és az árvízi vízhozamok levezetésének lehetőségeire.
2. A természeti környezettel kapcsolatos célállapotok és igények azonosítása
a) mindenek előtt a természeti környezet és a vízbázisok védelmének szempontjai alapján meg kell vitatni a természeti környezet igényeit és az ebből fakadó, az elegendő mennyiségű vízre, a vízszint és a vízhozam-szabályozásra irányuló igényeket;
b) meg kell vitatni a számításba vehető célállapotokat, s amennyiben arra lehetőség nyílna, meg kell vitatni a műszaki jellegű és a természeti környezet-jellegű paramétereket; azonosítani kell a Duna főmedre és annak hullámtere (beleértve a mellékágakat is), valamint a Mosoni-Duna természeti környezetének optimális állapotát;
c) azonosítani kell a Nemzetközi Bíróság Ítéletéből és a mindkét fél által elfogadott nemzetközi egyezményekből fakadó igényeket, miközben a felek figyelembe veszik az Európai Unió vonatkozó jogi normáit is;
d) meg kell vitatni a környezeti igényeket kielégítő, az ökológiai célállapotokat teljesíteni képes alternatív műszaki megoldásokat, amelyekkel egyben kielégíthetők az 1977. évi Szerződés céljai, s amik nem sértik az árvízvédelmi követelményeket;
e) meg kell vitatni a Dunának a Dunacsúni Vízlépcső és a Dunakiliti Duzzasztómű közötti szakasza rendezésének a lehetőségeit;
f) a javasolt műszaki megoldások keretében összeállítást kell készíteni a károsodott területekről, ezeket meg kell vizsgálni és javaslatot kell készíteni azok rehabilitálására.
3. A hajózási igények azonosítása
a) meg kell vizsgálni és meg kell határozni, milyen hajózást és milyen feltételek mellett szükséges biztosítani a Duna főmedrében, figyelembe véve a Duna érintett szakaszán folyó egyéb hajózást is;
b) meg kell vitatni a hajózási igényeket kielégítő műszaki megoldási alternatívákat;
c) meg kell határozni a fenntartásnak a hajózási igények biztosítása szempontjából nélkülözhetetlen terjedelmét a Duna főmedrében.
4. Az energetikai igények azonosítása
a) meg kell határozni azt a kölcsönösen jóváhagyott módszert (képletet, metodikát), amelynek segítségével a belépő vízhozam és a vízszintkülönbségek függvényében kiszámítható a Bősi Vízerőmű által előállítható villamos energia mennyisége;
b) a Bősi Vízerőműben a különböző üzemmódok és a különböző vízhozam-megosztások függvényében előállítható villamos energia mennyiségnek és minőségének meghatározása, valamint a különböző műszaki megoldások – beleértve az 1999. decemberi magyar javaslat szerinti megoldást és az 1977. évi Szerződés szerinti megoldást is – összehasonlítása;
c) a két ország energiapiaca jelenleg érvényes és a közeljövőben várható sajátosságainak megismerése (engedélyezés, tarifarendszer, árszabályozás, az EU csatlakozással járó jogharmonizáció következményeinek befolyása);
d) meg kell határozni azt a számítási módot, amelynek a segítségével kiszámítható, hogy a felek miként részesednek a Bősi Vízerőmű által megtermelt villamos energiából; meg kell határozni a Magyar Köztársaságot megillető részt az eddig megtermelt villamos energiából.
5. A környezeti hatásvizsgálat (EIA) közös metodikája és megvalósítása
a) a környezeti hatásvizsgálat (EIA) céljának és metodikájának meghatározása;
b) meg kell határozni a megvalósítással összefüggő eljárást (beleértve a nyilvánosság bekapcsolását is), annak időbeni ütemezését és a költségviselés szabályait;
c) azonosítani kell a természeti környezetre – különösen a flórára és a faunára – gyakorolt hatások vizsgálatára alkalmas módszereket.
6. A környezeti hatásvizsgálat eredményei alapján kialakított megoldás megvalósításáig terjedő időszakban szükséges ideiglenes intézkedések
a) értékelni kell a Duna főmedre és a Mosoni-Duna vízutánpótlásával összefüggésben alkalmazott ideiglenes műszaki intézkedések és vízhozamok hatását és meg kell vizsgálni azok módosításának szükségességét;
b) a természeti környezeti, a hajózási és egyéb más felhasználói igényeket is figyelembe véve meg kell vizsgálni esetleges további ideiglenes műszaki intézkedések szükségességét.
7. A Dunacsúni Vízlépcsővel és a Dunakiliti Duzzasztóművel összefüggő kérdések
a) a Dunacsúni Vízlépcső műtárgyainak leírása és üzemeltetési rendje;
b) az abból származó következmények értékelése, hogy a Dunacsúni Vízlépcső műtárgyait közös vagy nemzeti beruházású létesítményeknek minősítjük;
c) ki kell számolni a beruházási költségeket – beleértve a Dunacsúni Vízlépcső beruházási költségét is – valamint a feleknek az építési és üzemeltetési költségek viseléséből, illetve a hasznokból való részesedése arányait arra az esetre, ha a Dunacsúni Vízlépcső létesítményeit a felek közös beruházásának és közös tulajdonának minősítenénk;
d) a Dunakiliti Duzzasztómű hasznosítása és egy ilyen döntésnek a hatása a feleknek az egész Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer költségei viselésének, illetve a hasznokból való részesedésének a megosztására (a közös, vagy a nemzeti beruházási jelleg elbírálása).
A munkacsoport az egyeztetések második szakaszában a Duna Szap és Budapest közötti szakaszával kapcsolatosan az alábbi kérdésekkel fog foglalkozni:
1. Az árvízvédelemmel és a jégzajlás levezetésével összefüggő igények azonosítása
a) az árvízvédelmi célok teljesítése módjának meghatározása a Dunának ezen a szakaszán;
b) meg kell határozni azt a maximális árvízi vízhozamot, amelyet a megoldási javaslattal összefüggésben figyelembe kell venni;
c) a jégzajlás levezetése módjának meghatározása;
d) ki kell értékelni a folyó Szap és Budapest közötti szakasza árvízvédelmének színvonalát;
e) meg kell határozni az árvízvédelem szempontjából kritikus szakaszokat;
f) figyelembe véve a Duna-meder karbantartásának lehetőségeit és az árvízvédelmet, meg kell vitatni és meg kell vizsgálni azokat az alternatív műszaki megoldásokat, amelyek segítségével teljesíthetők az árvízvédelmi követelmények (az alternatívák vizsgálatának a közös környezeti hatásvizsgálat részét kell képeznie).
2. A természeti környezettel összefüggő célállapotok és igények azonosítása
a) meg kell határozni a természeti környezet optimális állapotát a Dunában, a mellékágakban és a folyó menti területeken; meg kell határozni az elérendő célállapotokat; ki kell dolgozni a célállapot meghatározásához szükséges koncepciót, meg kell határozni a Duna-mederrel, a mellékágakkal és a folyó menti területek felszín alatti vizeivel összefüggő ökológiai célokat;
b) amennyiben arra lehetőség nyílna, meg kell vitatni a műszaki jellegű és a természeti környezet-jellegű paramétereket, így különösen a Dunában és a mellékágakban az optimális vízszint-magasságot, illetve a víz áramlási sebességét, valamint a felszín alatti vizek szintjének optimális magasságát; meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével a mellékágakban elejét lehet venni a vízfelület csökkenésének;
c) mindenek előtt a természeti környezet és a vízbázisok védelme szempontjából meg kell vitatni a természeti-környezeti igényeket, valamint az ezekből fakadó elvárásokat;
d) meg kell vitatni a környezeti igényeket kielégítő, az ökológiai célállapotokat teljesíteni képes alternatív műszaki megoldásokat, amelyekkel egyben kielégíthetők az 1977. évi Szerződés céljai, s amik nem sértik az árvízvédelmi követelményeket;
e) a javasolt műszaki megoldási alternatívák keretében javaslatokat kell készíteni a károsodott területek rehabilitálására (az 1999. decemberi magyar javaslat szerinti megoldással és az 1977. évi Szerződés szerinti megoldással is);
f) meg kell határozni a Duna, a folyó menti mellékágak és a hullámtér ökológiai értékeit, beleértve azokat az értékes biotóp-típusokat is, amelyek fennmaradását egy megfelelő vízszabályozás segítségével támogatni, esetleg rehabilitálni szükséges, valamint a tájhasználati funkciókat;
3. A hajózási igények azonosítása
a) tárgyalni kell a hajózási feltételek javításáról és meg kell vizsgálni azokat a műszaki megoldásokat, amelyek segítségével ezen a Duna-szakaszon teljesíthetők az 1977. évi Szerződés célkitűzései, figyelembe véve a Duna Bizottság ajánlásait is;
b) a hajózási igények szempontjából Duna Szap és Budapest közötti szakaszán meg kell határozni a hajóút karbantartásának módszereit;
c) a Duna-medrében és a mellékágakban elvégezni javasolt műszaki munkálatokra, valamint a hajózó út karbantartásával összefüggő műszaki munkákra ökológiailag elfogadható szempontok alapján kell javaslatokat tenni.
4. Az energetikai igények azonosítása
a) azonosítani kell a felek – az 1977. évi Szerződés szerinti közös vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos – energetikai igényeit;
b) meg kell vitatni azokat az alternatívákat, amelyek segítségével a Dunának ezen a szakaszán teljesíthetők az 1977. évi Szerződés energetikai céljai, és össze kell hasonlítani a javasolt megoldásokhoz kapcsolódó villamos energia mennyiségét és minőségét az 1977. évi Szerződés szerinti megoldással;
c) a teljes Duna-szakaszra ki kell értékelni az 1977. évi Szerződés energetikai céljainak teljesülését;
d) meg kell határozni azt a módszert, amellyel - a javasolt megoldások függvényében - kiszámítható a felek részesedése az egész vízlépcsőrendszer által termelt villamos energiából.
5. A környezeti hatásvizsgálat (EIA) közös metodikája és megvalósítása
a) a környezeti hatásvizsgálat (EIA) céljának és metodikájának meghatározása;
b) meg kell határozni a megvalósítással összefüggő eljárást (beleértve a nyilvánosság bekapcsolását is), annak időbeni ütemezését és a költségviselés szabályait;
c) azonosítani kell a természeti környezetre – különösen a flórára és a faunára – gyakorolt hatások vizsgálatára alkalmas módszereket.
6. A kapcsolódó feladatok
a) Duna Szap-Budapest
szakaszán meg kell határozni a többi kapcsolódó célt.