A 2001. november 19-i Jegyzőkönyv
3. sz. melléklete
A FOLYAMGAZDÁLKODÁSI, KÖRNYEZETVÉDELMI, HAJÓZÁSI ÉS ENERGETIKAI
SZAKÉRTŐI MUNKACSOPORT MANDÁTUMA
ÉS A MUNKACSOPORT ÁLTAL VIZSGÁLANDÓ KÉRDÉSEK
(A magyar fél javaslata)
A kétoldalú (magyar-szlovák) szakértői munkacsoportok létrehozására a hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer tervével kapcsolatos, 1997. szeptember 25-i Ítéletének végrehajtásáról szóló magyar-szlovák kormányközi tárgyalások 2001. június 29-i, budapesti találkozóján készült Jegyzőkönyv 4. és 5. pontja, valamint 6. sz. melléklete, továbbá a 2001. szeptember 13-i, pozsonyi tárgyalás Jegyzőkönyvének 4. és 5. pontja értelmében kerül sor.
A Folyógazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport feladata, hogy az Ítélet végrehajtásáról szóló kormányközi megállapodás tervezetének elkészültét elősegítendő a kormányküldöttségek vezetői által jóváhagyott kérdések körében
a) szakmai párbeszédet, részletes vitát folytasson az Ítélet által megkövetelt szellemben;
b) közös álláspontot alakítson ki, illetve javaslatot fogalmazzon meg és terjesszen elő a kormányküldöttségek számára;
c) rögzítse és a kormányküldöttségek elé terjessze a felek eltérő álláspontját, ahol nem volt lehetséges közös álláspont kialakítása.
A szakértői munkacsoport által kidolgozott javaslatok akkor válnak érvényessé, ha azokat a kormányküldöttségek közös egyetértéssel jóváhagyják.
A Folyógazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport feladatát képező tématerületet a 2001. június 29-i Jegyzőkönyv 4. b) pontja állapította meg. A tématerület megvizsgálásához szükséges kérdéseket jelen dokumentum II. fejezete határozza meg.
A szakértői munkacsoport az egyeztetések első fázisában a Duna Pozsony-Szap közötti szakaszának problémáival foglalkozik, az alábbiak szerint:
1. A környezeti igények azonosítása
a környezeti – különösen az ökológiai és vízbázis-védelmi – igények és az abból fakadó követelmények, valamint a figyelembe vehető célállapotok, amennyiben lehetséges, műszaki és környezeti jellegű paraméterek megvitatása (ennek alapjául szolgálhat a magyar fél megállapodás-tervezetének erre vonatkozó része és az erre adott szlovák álláspont), az ágrendszer optimális környezeti állapotának azonosítása;
az Ítéletből, a nemzetközi egyezményekből és az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseiből fakadó követelmények azonosítása;
a környezeti igény-, illetve követelményrendszert kielégíteni képes alternatívák összegyűjtése;
a Dunakiliti feletti szakasz rendezésének lehetőségei.
2. A környezeti hatásvizsgálat (KHV) közös metodikája és lebonyolítása
a KHV céljának azonosítása;
a KHV metodikai kérdéseinek meghatározása;
a KHV lebonyolítási rendje (beleértve a nyilvánosság bevonását), időbeli ütemezése, a költségviselés szabályai;
a beavatkozások flórára és faunára gyakorolt hatásainak megítélésére alkalmas módszerek (pl. fitoindikációs eljárások) azonosítása.
3. A KHV eredményei alapján kialakítandó megoldás kivitelezéséig terjedő időszakban szükséges ideiglenes intézkedések
a bősi üzemvízcsatorna, illetve a Duna főmedre, a Mosoni-Duna és a mindkét oldali mellékágak közötti ideiglenes vízhozam-megosztás értékelése és a módosítás szükségességének vizsgálata (a magyar fél javasolta a főmederbe és a mellékágakba átadott vízhozam növelését; a szlovák fél javasolta a főmederbe juttatandó vízhozamok nagyságára vonatkozó javaslat kidolgozását);
a főmederben és a mellékágakban megvalósított ideiglenes műszaki, vízkormányzási intézkedések értékelése, az esetleges további ideiglenes intézkedések szükségességének vizsgálata – az azonosított környezeti, hajózási és egyéb felhasználói igények alapján;
az energetikai létesítmények ideiglenes üzemeltetési rendjének meghatározása.
4. Az árvízvédelmi és jéglevezetési követelmények azonosítása
meghatározandó, hogy milyen árvízi vízhozam levezetésére kell képessé tenni a Duna főmedrét – ideértve a jéglevezetést is;
azonosítani kell az árvíz és zajló jég levezetéséhez kapcsolódó célokat és szükségleteket;
azonosítani kell, hogy a fenti igény kielégítése a felek szerint milyen alternatívák segítségével történhet meg (az alternatívák vizsgálata a közös környezeti hatásvizsgálat része kell legyen) – különös tekintettel a Duna főmedrének árvízvédelmi karbantartásának lehetőségeire;
az árvíz elleni védelem szempontjából veszélyes szakaszok azonosítása.
5. A hajózási igények azonosítása
a bősi üzemvízcsatornában nem közlekedő hajótípusok (csónakok és kedvtelési célú kishajók) hajózási feltételei biztosításának vizsgálata (a feltárt alternatívák közül a végleges megoldást a közös környezeti hatásvizsgálat segítségével kell kiválasztani, az addig alkalmazandó ideiglenes megoldásra javaslatot lehet adni);
lehetséges-e és szükséges-e a Duna főmedrét szükség-hajózóútként figyelembe venni.
6. Energetikai kérdések
a bősi vízerőmű által, az érkező vízhozam és a vízszintmagasság-különbség függvényében megtermelhető villamosenergia számítására egyeztetett módszer (képlet) azonosítása;
annak számítása, hogy a különböző üzemmódok és vízhozam-megosztások esetében mennyi villamosenergia termelhető Bősön;
a két országban jelenleg érvényes és a közeljövőben várható energiapiaci jellemzők megismerése (engedélyezés, tarifarendszer, árszabályozás, az EU-csatlakozásból eredő jogharmonizációs következmények hatása, stb.);
a feleknek a bősi erőmű által termelt villamosenergiából való részesedésének számítási módja, az eddig megtermelt villamosenergiából Magyarországnak járó rész azonosítása.
7. A dunacsúnyi és dunakiliti létesítményekkel kapcsolatos kérdések
a dunacsúnyi létesítmények leírása és üzemelési módja;
a dunacsúnyi létesítmények közös vagy nemzeti beruházási jellegéből adódó következmények számbavétele;
amennyiben a dunacsúnyi létesítmények közös beruházásnak számítanak, a költségek és a költség-haszon viszonyok számítása;
a dunakiliti létesítmények lehetséges funkcióinak és az ezzel kapcsolatos költségviselési és hasznokból való részesedési következmények meghatározása.