A 2001. szeptember 13-i Jegyzõkönyv
5. sz. melléklete
A FOLYAMGAZDÁLKODÁSI, KÖRNYEZETVÉDELMI, HAJÓZÁSI ÉS ENERGETIKAI SZAKÉRTŐI
MUNKACSOPORT ÁLTAL VIZSGÁLANDÓ
KÉRDÉSEK
A magyar fél javaslata
A felek korábbi megállapodásai alapján - különösen a két fél 2001. június 29-i, budapesti tárgyalásán elfogadott jegyzőkönyv 4. b) pontjának és a jegyzőkönyv 6. sz. mellékletének megfelelően - a szakértői munkacsoport elé terjesztendő kérdésekre a magyar tárgyaló fél az alábbi javaslatot teszi.
A szakértői munkacsoport az egyeztetések első fázisában a Duna Pozsony/Dunacsúny-Szap közötti szakaszának problémáival foglalkozik, az alábbiak szerint:
1. A környezeti igények azonosítása
- a környezeti - különösen az ökológiai - igények és az abból fakadó követelmények megvitatása (ennek alapjául szolgálhat a magyar fél megállapodás-tervezetének erre vonatkozó része[1]);
- az Ítéletből, a nemzetközi egyezményekből és az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseiből fakadó követelmények azonosítása;
- a környezeti igény-, illetve követelményrendszert kielégíteni képes alternatívák összegyűjtése[2].
2. A közös környezeti hatásvizsgálat (KKHV) metodikája és lebonyolítása
- a KKHV céljának azonosítása[3] [4].
- a KKHV metodikai kérdéseinek vizsgálata[5];
- a KKHV lebonyolítási rendje, időbeli ütemezése, a költségviselés szabályai.
3. A KKHV eredményei alapján kialakítandó megoldás kivitelezéséig szükséges ideiglenes intézkedések
- a bősi üzemvízcsatorna, illetve a Duna főmedre, a Mosoni-Duna és a mindkét oldali mellékágak közötti ideiglenes vízhozam-megosztás értékelése és a módosítás szükségességének vizsgálata (a magyar fél javasolta a főmederbe és a mellékágakba átadott vízhozam növelését[6]; a szlovák fél javasolta a főmederbe juttatandó vízhozamok nagyságára vonatkozó javaslat kidolgozását[7]);
- a főmederben és a mellékágakban megvalósított ideiglenes műszaki, vízkormányzási intézkedések értékelése, az esetleges további ideiglenes intézkedések szükségességének vizsgálata - az azonosított környezeti, hajózási és egyéb felhasználói igények alapján[8].
4. Az árvízvédelmi követelmények azonosítása[9]
- meghatározandó, hogy milyen árvízi vízhozam levezetésére kell képessé tenni a Duna főmedrét - ideértve a jéglevezetést is;
- azonosítani kell, hogy a fenti igény kielégítése a felek szerint milyen alternatívák segítségével történhet meg (az alternatívák vizsgálata a közös környezeti hatásvizsgálat része kell legyen).
5. A hajózási igények azonosítása
- a bősi üzemvízcsatornában nem közlekedő hajótípusok (csónakok és kedvtelési célú kishajók) hajózási feltételei biztosításának vizsgálata[10] (a feltárt alternatívák közül a végleges megoldást a közös környezeti hatásvizsgálat segítségével kell kiválasztani, az addig alkalmazandó ideiglenes megoldásra javaslatot lehet adni).
6. Energetikai kérdések
- a bősi vízerőmű által, az érkező vízhozam függvényében megtermelhető energia számítására egyeztetett módszer (képlet) azonosítása[11];
- a két országban jelenleg érvényes és a közeljövőben várható energiapiaci jellemzőinek megismerése (a villamos energia ára, árképzés, szabályozás, az EU-csatlakozásból eredő kötelezettségek hatása, stb.)[12];
- a feleknek a bősi erőmű által termelt energiában való részesedése számítási módja[13], az eddig megtermelt áramból Magyarországnak járó rész azonosítása.
A JOGI SZAKERTŐI MUNKACSOPORT ÁLTAL VIZSGÁLANDÓ
KÉRDÉSEK
A magyar fél javaslata
A 2001. június 29-én megtartott magyar-szlovák tárgyalások jegyzőkönyvének 4 (a) pontjával összhangban a magyar fél javaslatot terjeszt elő a Jogi Szakértői Munkacsoportban megvitatandó témák azonosítására.
A Munkacsoport a szakértői egyeztetések első fázisában a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i ítéletének közös értelmezése útján közelítse egymáshoz a magyar fél 2001. április 2-i tervezetében és az arra adott szlovák álláspontban foglaltakat, abból a célból, hogy a nézetek összehangolása a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtására vonatkozó kormányközi Megállapodás javaslatának kidolgozására vezessen.
A magyar fél 2001. április 2-i kormánymegállapodás-tervezetével és az arra adott szlovák állásponttal kapcsolatos kérdések:
Preambulum, 1. bekezdéshez:
1. Melyek az Ítélet jövőbemutató, előíró rendelkezései, amelyeknek teljes körű végrehajtása a felek kötelessége?
- Mi a gyakorlati jelentősége az ítélet 130-131. pontjainak, amelyek szerint a Különmegállapodás 2. cikkének l. bekezdésében feltett kérdésekre vonatkozó részek "deklaratív jellegűek", viszont a 131. pontot követő részek (nem csupán a 155. pont!) előíró jellegűek, amelyek a felek kötelezettségeit határozzák meg, s amelyhez a feleknek igazodniuk kell tárgyalásaik során?
Preambulum, 4. bekezdéshez:
2. A Duna jövőjének rendezése során miképpen kell az 1992 óta bekövetkezett változásokat figyelembe venni?
- Mi a gyakorlati jelentősége az Ítélet azon pontjainak, amelyekben a Bíróság egyértelműen kifejezi, hogy az 1977. évi szerződésből 1992-ig nem teljesített kötelezettségeken "túlhaladtak az események" és hogy téves ítélet lenne, ha a jogot úgy alkalmazná 1997-ben, ahogyan az 1992-ben vagy 1989-ben alkalmazható lett volna?
Preambulum, 5. bekezdéshez:
3. Mi a viszony az 1977. évi Szerződés és a többi szerződéses dokumentum között, miképpen alkalmazandó a lex speciális és a lex posterior szabálya a vonatkozó szerződések körében, s vannak-e olyan, jogterületek, amelyeken a szokásjog döntő befolyással bír?
1. cikkhez:
4. Hogyan határozzák meg a Felek a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete végrehajtásának menetét és melyek az ezzel összefüggő jogtechnikai kérdések?
2. cikkhez:
5. A dunacsúnyi létesítmény jogellenessége az 1977. évi Szerződés módosításig terjedő időszakban - és általában: változtathat-e a Kormányközi Megállapodás az 1977. évi Szerződésben foglaltakon?
- A 2. cikkhez fűzött 2. szlovák megjegyzés szerint a Dunacsúnyi Vízlépcső státuszát a Szerződés 1. cikkéhez fűzött kiegészítéssel kellene rendezni, amiből az következik, hogy addig a távoli időpontig működése jogsértő marad. A Munkacsoport vizsgálja meg, hogy az Ítéletre, mint a felekre kötelező (szerződés- erejű) dokumentumra támaszkodva nem lehet-e korábbi megoldást találni. Általánosságban is megvizsgálandó, miképpen lehet az 1977. évi Szerződés túlhaladott rendelkezéseit a Kormányközi Megállapodásban felváltani.
6. A Kormányközi Megállapodás tárgyi hatálya
- A Munkacsoport rögzítse, hogy a Kormányközi Megállapodás tárgyi hatálya eltérhet az 1977. évi Szerződésétől, éppen, hogy a változásokkal (pl. C Variáns) számot tudjon vetni. A Munkacsoport rögzítse, hogy a tárgyi hatályba a működő művek teljes hatásterülete, így az oldalágrendszer is beletartozik.
7. A hajózóútra irányadó nemzetközi kötelezettség azonosítása
- Az EGB melyik hajóosztályára vonatkozó paramétereket kell az 1867,0 és a az 1708,2 fkm között alkalmazni?
8. A nemzetközi környezetvédelmi normák beépítésének "hídjául" szolgáló rendelkezések azonosítása, az Ítélet és a Szlovák Fél javaslata közötti ellentmondás feloldása
- Az Ítélet az 1977. évi szerződés 15, 19 és a 20 cikkeit tekinti olyan kapunak, amelyeken keresztül a nemzetközi környezetvédelmi normák alkalmazhatóvá válnak a beruházásra, a Szlovák Fél ebbe a körbe vonja a 13, 14. és 16. cikket is. A Munkacsoport küszöbölje ki az ellentmondást.
9. Miképpen kell a szerződés céljait teljesíteni, ha a szó szerinti alkalmazás ellentétes a jóhiszeműség követelményével?
- A jóhiszeműség és a pacta sunt servanda elve a Bíróság ítélete szerint azt követeli meg, hogy az 1977. évi szerződés szó szerinti betartásával szemben a szerződés céljait és a felek szándékait részesítsék előnyben. Másutt a Bíróság a szerződés nyitott és nem statikus jellegét említi. A Szakértői Munkacsoport fogalmazza meg az ebből adódó következtetéseket.
3. cikkhez:
10. Az 1977. évi Szerződés módosításáig terjedő időre annak kiszámítása, mennyi energia jár a feleknek a hidropotenciálból és a beruházásból való részesedésük nyomán
- Egyetértés van a felek között abban, hogy az 1977. évi szerződés módosításáig a megtermelhető energia megosztására vonatkozó számítások ideiglenesek, de szükségesek. A Munkacsoport vizsgálja meg, hogy a fennálló helyzet figyelembevételével és a folyók nem hajózási célú használatára vonatkozó elvek, valamint a releváns szerződések alkalmazásával hogyan állapítható meg az energiában részesedés jogcíme és aránya.
11. Az 1992 óta ténylegesen megtermelt energiából a magyar félnek járó de át nem adott rész mennyiségének és értékének számítási módja és felhasználásának jogcíme
- Az előző kérdésre adott válasz ismeretében kiszámíthatóvá válik az az energiamennyiség, amelyet a Bősi Vízlépcső üzemeltetői visszatartottak. A Jogi szakértői munkacsoport adjon támpontokat a létrehozandó Jóvátételi és Költségelszámolási Bizottságnak e számításokhoz.
12. Az energia-víz csere kérdése
- A Munkacsoport vizsgálja meg, hogy a magyar fél által a végleges rendezésig ideiglenesnek tekintett energia-víz csere összhangban áll-e az 1977. évi Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel és az Ítélet 140. pontjával.
13. A dunacsúnyi és a mosoni vízkivételi művön megtermelt energiából való részesedés kérdése
- A Munkacsoport vizsgálja meg, hogy a felek beruházási hányadának kiszámításánál figyelembe veszik-e a dunacsúnyi létesítmények beruházási költségét, s amennyiben igenlő a válasz, akkor foglaljanak állást abban a kérdésben milyen jogok illetik meg a feleket annak a beruházásnak az üzemeltetésében és hasznaiban a végleges rendezés eléréséig.
4. cikkhez:
14. A költségelszámolásnál és a kölcsönös kártérítésnél használt fogalmak kidolgozása
- A Munkacsoport készítsen előkészítő iratot a létrehozandó Jóvátételi és Költségelszámolási Bizottság számára, amelyben értelmezi a "költség" az "indokolt költség" a "haszon", a "kár" az "ökológiai kár" fogalmát, valamint a kölcsönös elszámolásokhoz nélkülözhetetlen további kifejezéseket.
15. Milyen anyagi követeléseket támaszthat az a fél, amelyik nem kíván az üzemeltetésben részt venni?
- Az következik-e az Ítéletből, hogy a beruházás költségeihez a feleknek akkor kell hozzájárulniuk, ha az üzemeltetésben részt vesznek? Ha azonban ezt bármelyikük nem kívánja és a közös üzemeltetésben nem tudnak megállapodni, akkor a már beruházott összeg visszatérítendő és a másik fél által utóbb elvégzett munka ellenértéke nem igényelhető. A 155. pont E bekezdése ugyanis a költségek elszámolásánál figyelembe venni rendeli a C bekezdést is.
16. Valóban azt kívánja-e a Bíróság, hogy a Nagymaros elmaradásából fakadó károkat csak az Ítélet kihirdetéséig térítse meg a Magyar Köztársaság, míg a C Variánssal által kiváltott károk megtérítése Szlovákia folyamatos kötelezettsége?
- Magyarország a Nagymarosi vízlépcső fel nem építése miatt elszenvedett károk közül valóban csak az ítélet meghozataláig terjedő időben bekövetkezettekért felel-e, míg Szlovákia a C Variánssal okozott károkért mindaddig felel, amíg a C Variáns helyzete nem legalizálódik? A 155. pont D pontja ugyanis a Nagymaros elmaradása miatti károkról egyszerű (lezárt) múlt időben, a C variánssal okozottakról azonban folyamatos jelen időben emlékezik meg.
5. cikkhez:
17. Hogyan határozzák meg a Felek a Dunacsúnynál és Dunakilitinél létesített duzzasztóművek jövőbeni szerepét?
18. Mi a jelentősége annak, hogy a felek nem kötelesek közös üzemeltetési rendet létrehozni és a célok teljesítésénél a fennálló helyzetből kell kiindulniuk?
- Tekintettel arra hogy a Különmegállapodás második cikkének első bekezdésére pusztán deklaratív tételek vonatkoznak, ez igaz az Ítélet rendelkező részének a 155. pont 1. bekezdésében szereplő elemeire, amelyek éppen a Különmegállapodás 2. cikkének 1. bekezdésére vonatkoznak. Így a felek jövőbeni magatartását a 155. pont 2. bekezdése határozza meg. A Munkacsoport értelmezze, hogy mit jelent az, hogy a feleknek
- nem az 1977. évi szerződés minden rendelkezésének, hanem csak a célkitűzéseinek a megvalósítására kell törekedniük (155 (2) B),
- a fennálló helyzet figyelembe vételével kell jóhiszeműen tárgyalniuk (uo.),
- csak akkor kell közös üzemeltetési rendet létrehozniuk, ha "másként nem állapodnak meg", azaz megállapodhatnak nem közös üzemeltetési rendben is ((155 (2) C).
6. cikkhez:
19. Figyelemmel a 2. cikkhez fűzött kérdésekre adott válaszokra, a Munkacsoport dolgozza ki a vízkormányzásra és a mindkét fél egyetértésén alapuló üzemeltetési rendre, valamint az ellenőrzési jogokra vonatkozó szabályozást olymódon, hogy abba mind a legálisan, mind a jogszerűtlenül üzemeltetett létesítmények beletartozzanak
7. cikkhez:
20. A Munkacsoport adjon támogatást a Műszaki, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai munkacsoportnak a Kormányközi megállapodás tervezet 7. cikkében foglalt elvek értelmezéséhez, az azokkal összeegyeztethető, a környezeti hatásvizsgálat tárgyát képező alternatívák kiválasztásához
8. cikkhez:
21. A munkacsoport határozza meg a beruházás elemeit képező létesítmények ideiglenes üzemelési rendjét tartalmazó szabályozás jogi státuszát
9. cikkhez:
22. A munkacsoport vizsgálja meg a Kiegészítő Szerződés hatálybalépéséig terjedő átmeneti időszakra vonatkozóan az „elvi energiarészesedés-víz csere" jogi alapjait
Budapest, 2001. szeptember 12.
[1] 2001. június 5-i Jegyzőkönyv 4. melléklet, 7. cikk
[2] A magyar fél 1999. decemberében átadott rendezési javaslata már tartalmazott erre vonatkozó mellékletet, melyre a szlovák fél 2000. decemberi álláspontja reflektált.
[3] Az Ítélet 140. pontja kimondja, hogy „a Felek újra kell gondolják a bősi erőmű működésének környezetre gyakorolt hatásait. Így különösen, kielégítő megoldást kell találniuk a Duna főmedrébe és a mellékágakba juttatandó víz mennyiségére a folyó mindkét partján."
[4] lásd még az 1999. január 28-i Jegyzőkönyv 8. pontját és a 2001. június 29-i jegyzőkönyv 6. b) pontját
[5] A 2000. decemberi Szlovák Álláspont 6. sz. melléklete összefoglalja az e téren 1998-ig, az akkori szakértői egyeztetéseken kialakult helyzetet
[6] Lásd erről többek között: 2001. június 5-i Jegyzőkönyv 4. sz. mellékletének 8. cikk 2. c), illetve 9. cikk 7. pontja
[7] 2001. június 5-i Jegyzőkönyv 5. melléklet, I.1. feladat
[8] Az eredeti szlovák javaslatot lásd: 2001. június 5-i Jegyzőkönyv 5. melléklet, I.2. feladat
[9] 2001. június 5-i Jegyzőkönyv 5. melléklet, az I.3. feladat árvízvédelemmel és jéglevezetéssel kapcsolatos része alapján
[10] 2001. június 5-i Jegyzőkönyv 5. melléklet, az I.3. feladat részeként a szlovák fél javaslatában is szerepel
[11] Az 1999. decemberi Magyar Javaslat tartalmazott egy számítási modellt az árammennyiségre vonatkozóan. A 2000. decemberi Szlovák Álláspont II. fejezete erre vonatkozóan pontosításokat javasol.
[12] A Felek által 1999-ben és 2000-ben elkészített javaslatok eltérő módon kezelik például a csúcsenergia-csúcsidőszak fogalmát, melyet szakértői szinten egyeztetni szükséges - lásd ezzel kapcsolatban a Magyar Javaslat 2. sz. mellékletét, illetve a Szlovák Álláspont II. fejezetét.
[13] A Szlovák Álláspont (II/18) pontja elfogadja kiindulási pontnak a magyar javaslatot az árammegoszlás számítására: „Magával a képlettel egyet lehet érteni. A döntő azonban annak érvényesítési módja."