Jogi kérdések munkacsoportja

 A munkacsoport a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányküldöttségének a Hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében hozott Ítéletének megvalósításáról szóló 2001. június 29-i budapesti tárgyalásának Jegyzőkönyve értelmében lett kinevezve.

Szlovák fél

 A munkacsoport vezetője szlovák félről:            ...............

A munkacsoport vezető-helyettese:                     ............... 

További tagok:

•             ...............

•             ...............

•             ...............

• A BNV felépítésével és üzemeltetésével megbízott kormánymeghatalmazotti iroda megbízottja

• a vízgazdálkodási, ökológiai, hajózási és energetikai kérdések munkacsoportjának képviselője 

 Magyar fél

 A munkacsoport vezetője magyar félről:            ...............

A munkacsoport vezető-helyettese:                     ...............

 További tagok:

•             ...............

•             ...............

•             ...............

•             ...............

 A munkacsoport további tagjait annak vezetője, vagy a kormányküldöttség vezetője jelöli ki a vitatott kérdések szerint.

A munkacsoport mandátuma

 A jogi kérdések munkacsoportjának mandátuma kidolgozni a vízgazdálkodási, ökológiai, hajózási és energetikai kérdések munkacsoportjának szakmai megoldásai és eredményei alapján a HNB a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében hozott Ítéletének végrehajtásáról szóló kormányközi szerződés szöveg-javaslatát és ezt jóváhagyásra előterjeszteni a kormányküldöttségek plénumába. A cél az olyan módozatokban és szükséges intézkedésekben való megegyezés, hogy az 1977. szeptember 16-i Szerződés céljai a lehető legjobban teljesítve legyenek.

A jogi kérdések munkacsoportjának további feladata megbízni a vízgazdálkodási, ökológiai, hajózási és energetikai munkacsoportot, hogy dolgozza ki az 1977-es Szerződés céljainak teljesítésére szolgáló szükséges intézkedések javaslatát és azon modalitások javaslatát, melyekben megegyezhetünk. Ezután, javasolni az így megegyezett – a Szerződés céljainak teljesítéséről szóló – javaslat bedolgozását a szerződésviszony és az 1977-es Szerződés kontextusába, annak megfontolásával, hogy a tényleges létező helyzetből mit lehetséges még mindkét fél szempontjából meghagyni.

A Duna szakaszát az 1977-es Szerződés, a HNB ítéletének és a küldöttségek 2001. június 29-i budapesti tárgyalásának jegyzőkönyve szempontjából fel lehet osztani a tárgyalásmenet gyakorlati időszempontjából:

 - a bősi vízlépcső szakaszára (Pozsonytól Szap községig),

- a nagymarosi vízlépcső szakaszára (Szap községtől Budapestig).

Közösen megegyezett kérdések, melyeket a jogi kérdések munkacsoportjának kell átvizsgálni

A bősi vízlépcső szakasza

E szakaszon a jogi kérdések alapja a tényleges helyzet besorolása a fenntartott és fejlődő szerződésállapot kontextusába úgy, hogy az 1977-es Szerződés céljai és célkitűzései a lehető legnagyobb mértékben teljesüljenek.

– Árvíz elleni védelem

• Jogi felelősség az árvíz elleni intézkedések teljesítéséért és a régi Duna-meder fenntartásáért.

• A dunakiliti gát jogi szerepe az árvíz- és jégleeresztésnél.

 – Villamosáram-termelés

• A villamos áram bősi és csúnyi vízlépcsőn történő termelésének jogi szerepe, csúcsenergia-termelés.

 – Hajózás

• Az üzemvízcsatornában, és a hajózsilipeken keresztül történő hajózás jogi kérdései.

• A régi Duna-mederben, és a csúnyi, valamint a dunakiliti hajózsilipeken keresztül történő hajózás jogi kérdései.

 – Környezetvédelem

• A magyar területen történő környezetvédelmet besorolni a Szerződés kontextusába (az 1995-ös Megállapodás értelmében pótintézkedések segítségével van végrehajtva).

• A régi Duna-meder rendezés jogi aspektusainak definiálása.

• A környezetvédelem jogi kötelezettségeinek definiálása magukban az ágrendszerekben és a hullámtéren.

 –  Egyéb

• A csúnyi és a dunakiliti gát szerződésviszonyba való besorolása.

• A magyar oldalon tervezett duzzasztó területének besorolása a Szerződés kontextusába.

A nagymarosi vízlépcső szakasza

E szakaszon a jogi kérdések alapja egy olyan megoldás elfogadása, hogy az 1977-es Szerződés sokrétű céljai és célkitűzései a lehető legnagyobb mértékben teljesüljenek, és az ilyen megoldást besorolni a fenntartott és fejlődő szerződésállapot kontextusába.

Tekintettel a szerződési elkötelezettségek magyar fél általi be nem tartására, le lehet szögezni, hogy ezen a szakaszon a Szerződés semmilyen célja nem lett teljesítve.

o         A magyar oldal árvíz elleni védelme nem lett a Szerződéssel összhangban végrehajtva.

o         A szlovák oldali árvíz elleni védelem egy része a Szerződés keretén kívül lett kiépítve, mivel némely munkálatok – melyekért a magyar fél volt felelős – nem   lettek elvégezve.

o         Villamosáram-termelés nem létezik.

o         Csúcsenergia-termelés a bősi erőműben tekintettel a szerződési elkötelezettségek be nem tartására nem lehetséges.

o         A hajózási feltételek a Dunán nem stabilak, és nem felelnek meg a Dunai Bizottság követelményeinek.

o         A szerződési elkötelezettségek be nem tartása miatt nem lehet a vági vízi utat rákapcsolni a Dunára.

o         A szerződési elkötelezettségek be nem tartása miatt az alsó Ipolyon nem lehet a vízgazdálkodási szándékokat megvalósítani.

o         A természeti környezet állapota magyar oldalon a magyar anyagok szerint lepusztult környezetnek, lesüllyedt talajvíz- és felszíni vízszinteknek megfelelő,     olajos és egyéb szennyvizekkel szennyezett, és nem létezik részletesebb ökológiai koncepció a célállapot meghatározására.

A 2001. június 29-i Jegyzőkönyv 4. sz. mellékletének B pontjában a magyar fél a HNB ítéletének meg nem értésével vádolja a szlovák felet. Azt ajánljuk, hogy ezt a kérdést vitassa meg a jogi kérdések munkacsoportja.

Vízgazdálkodási, ökológiai, hajózási és energetikai kérdések munkacsoportja

A munkacsoport a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányküldöttségének a Hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében hozott Ítéletének megvalósításáról szóló 2001. június 29-i budapesti tárgyalásának Jegyzőkönyve értelmében lett kinevezve.

Szlovák fél

 A munkacsoport vezetője szlovák félről:                             Ing. Marián Supek

– vízgazdálkodási képviselő:                                                Ing. Vladimír Bakeš

– ökológiai képviselő:                                                          Ing. Ivan Závadský

– hajózási kérdések képviselője:                                          Ing. Vladimír Haviar

– energetikai kérdések képviselője:                                      Ing. Ján Hijj

– a BNV felépítésével és üzemeltetésével megbízott kormánymeghatalmazotti iroda megbízottja

– a jogi csoport képviselője

Magyar fél

 A munkacsoport vezetője magyar félről:                                ............

– vízgazdálkodási képviselő:                                                  ............

–  ökológiai képviselő:                                                            ............

– hajózási kérdések képviselője:                                            ............

– gazdasági és energetikai kérdések képviselője:                    ............

– dunai kormánybiztosi iroda képviselője                               ............

A munkacsoport további tagjait a kormányküldöttség vezetője, a munkacsoport vezetője, vagy annak helyettese jelölheti ki a megvitatandó témák szerint.

A munkacsoport mandátuma

 Az idézett jegyzőkönyv értelmében a munkacsoport mandátuma megvizsgálni a Pozsony és Budapest közötti Duna-szakasz kérdéseit, elbírálni és összehasonlítani azon alternatívákat, melyek az 1977-es Szerződés céljainak teljesítéséhez vezetnek és előkészíteni a természeti környezet közös hatáselemzésének folyamatát. Szintén a munkacsoport mandátuma olyan alapok kidolgozása, amilyenek a jogi kérdések munkacsoportja igényel a kormányküldöttségek közti megegyezés alapján.

Az eredmények ajánlások formájában lesznek a kormányküldöttségeknek elfogadásra előterjesztve, és be lesznek jegyezve a szakcsoportok tárgyalásának Feljegyzésébe, melyet a közös munkacsoport szlovák és magyar részének vezetői aláírnak.

A Duna Pozsony és Budapest között a munkacsoportok munkájának szempontjából a következő szakaszokra oszlik:

 – a bősi vízlépcső szakasza (Pozsonytól Szap-Kolozsnéma-ig)

– a nagymarosi vízlépcső szakasza (Szap-Kolozsnéma-tól Budapestig).

Közösen megegyezett kérdések, melyeket a munkacsoportnak kell átvizsgálni

A bősi vízlépcső szakasza

 – A csúnyi vízlépcső beiktatása a bősi vízlépcső elválaszthatatlan részeként

• a csúnyi vízlépcső leírása,

• a csúnyi vízlépcső üzemeltetési rendje,

• eldönteni, hogy a csúnyi vízlépcső közös vagy nemzeti beruházás lesz-e,

• a csúnyi vízlépcső árának meghatározása,

• a csúnyi vízlépcsőnek a bősi vízlépcsőből származó költség-haszon részesedésre kifejtett hatása,

• Dunakiliti további kihasználása és e döntés hatása a bősi vízlépcsőből származó költség-haszon részesedésre.

 –  Árvíz elleni védelem

• a maximális vízhozam meghatározása, mellyel számolni kell,

• az árvíz elleni védelem kritériumainak meghatározása,

• a veszélyes szakaszok meghatározása az árvíz elleni védelem szempontjából,

• a Duna medrének árvíz elleni karbantartása.

 –  A régi Duna-meder rendezéseinek ökológiai kritériumai

• a dunakiliti tároló területének rendezéseinek meghatározása a magyar oldalon,

• a dunakiliti gát feletti vízszint magasságának meghatározása,

• kívánt vízszint meghatározása a régi Duna-mederben a dunakiliti gáttól Szapig,

• a kívánt talajvízszintek meghatározása magyar területen,

• meghatározni, hogy milyen környezeti állapotot lehet a magyar ágrendszerben optimálisnak tekinteni,

• kidolgozni a vízkormányzás szárazföldi flórára kifejtett hatásainak fitoindikációs módszerek segítségével történő megítélésére szolgáló módszert és kritériumokat.

– Hajózás

• eldönteni, hogy milyen hajózást és milyen körülmények között kell biztosítani a régi Duna-mederben,

• meghatározni a dunakiliti gát hajózásra való kihasználásának lehetőségeit,

• meghatározni, milyen munkálatokat kell elvégezni a javasolt hajózás biztosítása érdekében.

– Energetika

• egyenlegesen összehasonlítani a villamosenergia-termelést minden megoldás-javaslat esetére.

– Megoldás-javaslat

• a munkacsoport feladata megoldást – alternatívát javasolni, elvégezni a javasolt megoldás természeti környezetre kifejtett hatáselemzését (EIA), megindokolni a megoldás-javaslatot és a javaslatot a kormányküldöttségnek előterjeszteni.

A nagymarosi vízlépcső szakasza

 – Árvíz elleni védelem

• a maximális vízhozam meghatározása, mellyel számolni kell,

• a veszélyes szakaszok meghatározása az árvíz elleni védelem szempontjából,

• az árvíz elleni védelem kiértékelése Szaptól Szobig, és tovább Budapestig.

– Hajózás

• a nemzetközi hajózás biztosítására szolgáló kívánt hajózási körülmények meghatározása,

• a kívánt hajózási körülmények kialakítási módjának meghatározása,

• a hajóút szükséges karbantartásának meghatározása.

–  A régi Duna-meder rendezéseinek ökológiai kritériumai

• meghatározni a Duna vízállását medersüllyedés előtt, és ezt a mellékágakban is, kapcsolatukat a Dunával, és a talajvízállást is,

• az ökológiailag optimális vízszint magasságának meghatározása a Dunában és a dunai ágakban,

• meghatározni, hogy milyen környezeti állapotot kell a Dunában, a dunai ágakban és a környező területeken elérni,

• kidolgozni a vízkormányzás természeti környezetre kifejtett hatásainak megítélésére szolgáló módszert és kritériumokat,

• meghatározni a Duna, a környező ágak és területek ökológiai értékeit, beleértve azon biotóp-típusokat, melyek értékesek és vízkormányzással támogatni kell őket, esetleg rehabilitálni kell,

• meghatározni, milyen ökológiai célállapotba kell a Dunát és a környező területeket rendezni,

• ökológiai koncepciót dolgozni ki a célállapot megállapítására,

• meghatározni az ökológiai célokat a Duna mederre, a mellékágakra és a környező terület talajvizére,

• javasolni a lepusztult területek rehabilitációját,

• meghatározni a lehetséges intézkedéseket a vízszint szabad szélességének csökkenése ellen a mellékágakban, és az egyéb jelenségek ellen, hogy a hidraulikus kapcsolat elég intenzív legyen,

• meghatározni a kellő folyamsebességeket, és ökológiai szempontból meghatározni az ág-típusokat parapotamal és plesiopotamal között, melyek a hullámtérben jellegzetesek és a biodiverzitás szempontjából szükségesek,

• ökológiai szempontból kiértékelni a műszaki munkálatokat a Duna-mederben és az ágakban, ahogy a hajóút karbantartását is.

– Energetika

• egyenlegesen összehasonlítani a villamosenergia-termelést minden megoldás-javaslat esetére, és összehasonlítani őket a szerződési tervezettel.

– Megoldás-javaslat 

• a munkacsoport feladata összehasonlítani az összes lehetséges alternatívát a Szerződés céljainak teljesítése szempontjából, összehasonlítani őket a Szerződés tervezetével és elvégezni az egyes alternatívák természeti környezetre kifejtett hatáselemzését (EIA). Az anyagot a kormányküldöttségnek előterjeszteni,

• anyagok kidolgozása a jogi munkacsoport igényei szerint és a kormányküldöttség-vezetők igényei szerint.

4.      A kormányküldöttségek megállapodtak abban, hogy a következő tárgyalásra Budapesten kerül sor. Az időpontot és a programot a küldöttségek vezetői egyeztetik.

 5.      A jegyzőkönyv szlovák és magyar nyelven készült, mindkét változat egyaránt érvényes.

A jegyzőkönyvnek .... melléklete van, melyek annak elválaszthatatlan részét képezik.

Pozsony, 2001. szeptember 13.