A 2001. június 29-i Jegyzőkönyv
5. sz. melléklete
A szlovák Fél abban az igyekezetében, hogy fokozatosan megoldja, és kormányközi egyezménybe foglalja a Nemzetközi Bíróság a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében hozott Ítéletének végrehajtásakor a felek között keletkező nyitott kérdéseket, a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányküldöttségeinek 2001. június 5-én megvalósult tárgyalásán előterjesztette „A közös szakértőcsoportok kialakításának és tárgyalásainak alapjai” (tovább mint június 5-i Alapok) című anyagot, mely a tárgyalásról készített jegyzőkönyv 5. sz. mellékletét képezi. Ezek a június 5-i Alapok azt tanácsolják, hogy a nyitott kérdésekre közös szakcsoportokban kell keresni a megoldást, és egyúttal értelmezik a felek különböző nézeteit, beleértve azokat a kérdés-javaslatokat, melyeket, a szlovák Fél szerint, meg kellene válaszolni és döntéshozás céljából a kormányküldöttségek elé kellene terjeszteni, egy szakmailag megalapozott kormányközi egyezmény megszerkesztésének alapjaként.
A 2001. június 5-én a kormányküldöttségek között megvalósult tárgyalásokról készített jegyzőkönyv 5. pontja szerint a szlovák Fél előterjeszti álláspontját a „Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti Egyezmény a Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én hozott Ítéletének érvényre juttatásáról” (tovább az április 2-i Megállapodás-tervezet) című magyar tervezethez. Az álláspontban megjegyzéseinek részletesebb megokolásakor az június 5-i Alapok anyagára támaszkodik.
A. Általános megjegyzések
Figyelembe véve a HNB döntését, a szlovák Fél megállapítja, hogy az április 2-i Megállapodás-tervezet nem oldja meg a Felek visszatérését az 1977-es Szerződés alapcéljának teljesítéséhez: a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer közös felépítése és főleg közös üzemeltetése a Duna Pozsony és Budapest közötti szakasz természeti kincseinek sokoldalú kihasználása céljából, a vízgazdálkodás, az energetika, a közlekedés, a mezőgazdaság és a szerződő Felek egyéb gazdasági ágazatainak fellendítése érdekében.
A magyar Fél által előterjesztett javaslat elutasítja az 1977-es Szerződés alapelveit:
a BNV felépítését, mint közös beruházást,
a BNV üzemeltetésének közös irányítását és a közös műtárgyak üzemeltetési költségeinek közös vállalását egyenlő arányban,
a BNV üzemeltetéséből származó hasznok és előnyök egyenlő arányban való megosztását,
a BNV műtárgyainak közös tulajdonjogát,
a szerződő Felek károkért való felelősségét és ezek viselését.
A szlovák Fél megállapítja, hogy a magyar Fél javaslata a HNB 1997. szeptember 25-én a BNV ügyében hozott Ítéletének végrehajtására nem veszi figyelembe a szlovák Fél megjegyzéseit az Álláspontban, melyet a magyar Félnek 2000. december 19-én adott át Budapesten.
B. Megjegyzések a magyar javaslat egyes részeihez:
A Megállapodás megnevezése
A Megállapodás megnevezésében fel kell tüntetni, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya és a Magyar Köztársaság kormánya közti megállapodásról lesz szó, azaz kormányközi megállapodásról.
Bevezető
A negyedik bekezdésben világosan meg lehetne említeni, hogy Pozsony Budapesti szakaszról van szó.
Az ötödik bekezdés megkívánja a jogászok közötti megbeszélést, és az 1977-es Szerződés és egyéb szerződéses dokumentumok közötti viszony megítélését.
1. cikkely - Az Ítélet végrehajtása
1. A szlovák Fél, a HNB Ítéletéhez tartva magát, az 1977-es Szerződés érvényességéből indul ki, és annak rendelkezései szerint a közös üzemeltetési rendet alapelemének tartja. A szlovák Fél véleménye szerint a jelenlegi állapotot a Szerződés kiegészítésével és módosításával lehet figyelembe venni.
2. Kormányközi megállapodással nem lehetséges változtatni a Felek olyan Szerződésből kifolyó kötelezettségein, mely elnöki szinten volt megkötve.
3. A HNB Ítéletének végrehajtásáról szóló kormányközi szerződés szakmai részeinek részletes szabályait és szövegét, a szlovák Fél szerint, szakcsoportok tárgyalásain kell meghatározni, annak végleges hangzásának kormányküldöttségek által való megegyezése előtt, és jóváhagyásra a kormány elé való terjesztés előtt.
2. cikkely - Fő elvek
1. A szlovák Fél nem ért egyet azzal, hogy a Szerződés céljainak elérésénél szakmai elbírálás alapján történő kellő megokolás nélkül korlátozások legyenek meghatározva.
A villamos áram termelését érintő álláspont részletes indoklása és a további lépésekre tett javaslat a június 5-i Alapok elnevezésű anyag 14-17. oldalán található.
a) Az 1977-es Szerződés szerint a Felek közös érdeke a Pozsony és Budapest közötti Duna-szakasz. Tehát a Szap alatti Duna-szakasz egészen Budapestig van értelmezve (és nem Szobig). A KET szerint, valamint a Szlovák Köztársaság Közlekedési Minisztériumának 2000. december 20-án hozott rendelete szerint az 1867,0 és 1708,2 fkm közötti Duna-szakasz a VII. osztályba sorolt vízi út.
b) A HNB Ítéletének nem volt feladata, és a Bíróság nem is volt olyan műszaki adatok birtokában, hogy megállapíthatta volna, melyik Duna-töltésszakaszok kerüljenek javítás alá. Időelőtti az Megállapodás-tervezetben a töltések javítási (megerősítési) módjának meghatározása.
c) A szlovák Fél szerint a környezetvédelem biztosítására teljesen megfelelőek az 1977-es Szerződés 13., 14., 15., 16. és 19. cikkelyei. A magyar Fél igényeit, melyek ebben a bekezdésben vannak feltüntetve, mindkét Fél szakértőivel el kell bíráltatni, a Bősi Vízerőmű üzemeltetésének a természeti környezetre való hatását figyelő közös monitoringból származó ismeretek felhasználásával.
2. Azok a műtárgyak, melyek a BNV-t alkotják, az 1977-es Szerződésben vannak felsorolva. A mai helyzetet (a Dunakiliti gát feladatának helyettesítését a dunacsúnyi vízlépcsővel), a HNB Ítéletével összhangban, az 1977-es Szerződés 1. cikkelyének kiegészítésével lehet megoldani.
A magyar
javaslatban hiányzik az egész nagymarosi vízmű, valamint mint műtárgy az
1811-1791 fkm közötti kimélyített és szabályozott Duna-meder, mely a bősi
vízmű tartozéka. Ezzel ellentétben, a magyar Fél a műtárgy-összetételbe
ezen felül besorolta a mindkét oldalon lévő mellékágakat, melyek az
1977-es Szerződés szerint nem tartoznak a közös beruházások közé.
Kedvező lenne, a világos és pontos megszövegezés érdekében, az 1977-es
Szerződés szerinti műtárgy-szakszókincset használni.
Az álláspont részletes indoklása és a további lépésekre tett javaslat a június 5-i Alapok elnevezésű anyag 4-10. oldalán található.
3. cikkely - Az energia feltételezett elosztása, költség - haszon elosztás
1. Az energia elosztásának magyar javaslatát a helyzet ideiglenes megoldásának lehet tekinteni azideig, míg a magyar Fél elvégzi a munkálatokat és beszolgáltatásokat az 1977-es Szerződés értelmében.
A villamos energia termeléséből származó javak elosztásánál csak a megfelelő beruházások esetén lehet a vízpotenciál bevonásával számolni, másképp a vízpotenciál csak fiktív energiaforrás, mely megfelelő berendezések kiépítése és üzemeltetése nélkül nem létezik.
Célszerű lenne, ha a magyar Fél meghatározná az 1977-es Szerződés szerinti kötelezettségeinek teljesítési időhorizontját. Ez nagyon megkönnyítené az energia, az üzemeltetési költségek elosztásának kiszámítását, valamint az 1977-es Szerződés 26. cikkelye értelmében a károk megállapítását.
Az álláspont részletes indoklása és a további lépésekre tett javaslat a június 5-i Alapok elnevezésű anyag 14-17. oldalán található.
2.
A magyar Fél javasolja az energiarészesedésének vízzel való
helyettesítését, mely többletként lenne a dunacsúnyi vízlépcsőn átengedve
a régi Duna-mederbe. Eközben az 1977-es Szerződés 14. cikkelyének (3)
pontjára hivatkozik. Ez a cikkely a Szerződésben
„A vízgazdálkodás feladatai” című V. fejezetben van említve. Az 1977-es
Szerződés e cikkelyek érvényesítését a vízlépcsőrendszer felépítése
és üzembe helyezése után feltételezi. E cikkely magyar Fél által való
értelmezése nyilván ellent mond a Felek szándékainak az 1977-es Szerződés
megkötésénél, amelyben ilyen vízkivételek csak ideiglenesként, nem tartósként
voltak előrelátva.
Ez a magyar követelmény ellentmond az 1977-es Szerződés által
meghatározott üzemeltetési rendnek is, és közösen el fog kelleni bírálni
a következő szempontokból:
ökológiai következmények
vízgazdálkodási következmények
a villamos energia-termelést érintő következmények
a hajóút biztosítását érintő következmények.
Ezelőtt viszont szükséges lesz, hogy a magyar Fél megindokolja követelését, valamint azt is, hogy miért nem dolgozik a régi Duna-mederben megvalósítandó szabályozásokon, melyek az 1977-es Szerződés értelmében kizárólag a magyar fél feladatai.
3. A Magyar Köztársaságnak – jelen helyzetben - nincs joga a dunacsúnyi vízi erőműben, valamint a Mosoni Dunába vezető vízpótló műtárgy vízi erőművén kitermelt villamos energiához. A kitermelt energiára támasztott magyar igényekről a dunacsúnyi lépcső kihasználási feltételeinek megoldása, a károk kiszámítása, melyeket az egyik fél okozott a másiknak az 1977-es Szerződés 26. cikkelye szerint, valamint a dunacsúnyi vízlépcső építésének és üzemeltetésének a magyar fél általi egyezményes elismerése, a beruházási és az üzemeltetési költségek térítési formájának meghatározása után lehet majd beszélni.
A szlovák félnek nincs szándékában részt venni a Szap-Szob közötti hajóút karbantartásának, mely a magyar javaslat szerint hagyományos szabályozó munkákkal végzendő, állandó térítésében, mivel ezt a megoldást nem tekinti jobbnak, mint a Szerződésben foglalt megoldás.
Az álláspont részletes indoklása és a további lépésekre tett javaslat a június 5-i Alapok elnevezésű anyag 10-14. oldalán található.
A szlovák Fél a károk megállapításánál az 1977-es Szerződés állandó érvényességéből fog kiindulni.
A kormányküldöttségek vezetői által kinevezett kármegállapító szakértőcsoport a következő kármegállapítást terjeszti elő:
a megkésett munkavégzés és szolgáltatások által okozott károk, valamint a műtárgyak állagának romlásából eredő károk (az 1977-es Szerződés)
a magyar Fél által megállított és elhagyott munkálatok által Szlovákiának okozott károk (a HNB Ítélete)
a szlovák Fél által üzembe helyezett dunacsúnyi lépcső által Magyarországnak okozott károk (a HNB Ítélete), valamint
a vízlépcsőrendszer feleslegesen túlméretezett műtárgyai költségeinek, a Szap és Szob közötti szakasz felesleges műtárgyai költségeinek elszámolása, beleértve a Vág és Ipoly folyók vízszint duzzasztásából eredő haszon elvesztését.
Az álláspont részletes indoklása és a további lépésekre tett javaslat a június 5-i Alapok elnevezésű anyag 17-20. oldalán található.
Az a megfogalmazás, hogy a dunacsúnyi vízlépcső által történő vízelterelés csupán a villamos energia-termelés érdekében zajlik (1. sz. bekezdés), nem pontos és nem helyes. A dunacsúnyi vízlépcső az 1977-es Szerződés alapvető céljainak teljesítése érdekében volt felépítve és üzembe helyezve.
Megfelelőbb volna a Felek elkötelezése, hogy közös üzemeltetési rendet dolgoznak ki, mely figyelembe veszi a dunacsúnyi lépcsőn és a Dunakilitinél lévő gáton történő üzemeltetést.
6. és 7. cikkely - A vízhozam elosztásának alapelvei a főmeder és az üzemvízcsatorna között
A 6. és a 7. cikkely egyazon problémával foglalkozik – a vízelosztással.
6. A magyar Fél fokozott vízátengedés biztosítását igényli a régi Duna-mederbe. Már az 1995-ös ideiglenes Megállapodás megemelte a KET által megszabott, a régi Duna-mederbe átengedett vízmennyiséget. Ezen emelés hatását közösen figyelik és értékelik. A KET szerint megállapított vízhozam növelésének, ill. az 1995-ös ideiglenes Megállapodás által megszabott mennyiség módosításának szükségességéről csak a monitoring közös kiértékelése után, és a magyar Fél régi Duna-mederben elvégzendő szabályozásairól szóló kötelezettségének megvalósítása fényében a hatályos Szerződés szerint, és a magyar Fél új alternatív változatainak szakértői csoportokban való közös megítélése után lehet dönteni.
Az álláspont részletes indoklása és a további lépésekre tett javaslat a június 5-i Alapok elnevezésű anyag 1. és 2. oldalán található.
7. Az 1977-es Szerződés szerint a BNV feladata az árvizek és a jég biztonságos levezetése, hajóút biztosítása rekreációs és kis hajók részére, esetleg (bizonyos feltételek mellett) póthajóút biztosítása, és egy bizonyos, közösen megegyezett vízszint biztosítása a régi Duna-mederben.
A talajvizek és más felszín alatti vizek kérdését, a flóra, a fauna, a biodiverzitás és a természeti környezet más értékeinek védelmét, úgy, mint a mellékágak elárasztását a szerződő Felek úgy kezelik, mint saját nemzeti ügyüket, természetesen bizonyos, a BNV üzemeltetési rendjében megszabott, együttműködéssel.
A döntő kérdés, mely azonban a magyar Megállapodás-tervezetben nem szerepel, a magyar Fél kötelezettsége, hogy az öreg Duna-meder szabályozását közösen megállapított műszaki kivitelben és egyeztetett ütemterv szerint befejezi.
Az álláspont részletes indoklása és a további lépésekre tett javaslat a június 5-i Alapok elnevezésű anyag 1. és 2. oldalán található.
Még mielőtt a kormányküldöttségek megegyezhetnének a BNV üzemeltetésének alapszabályairól (ideiglenes, vagy állandó), szükségszerű, hogy a szerződő Felek között megegyezés legyen a következőkben:
az öreg Duna-meder szabályozása az Magyar Köztársaság és Szlovák Köztársaság területén
azon műtárgyak felépítéséért járó költségek megtérítési módja, melyeket az 1977-es szerződés szerint a magyar Félnek kellett volna felépíteni, de a szlovák Fél valósította meg
a dunacsúnyi lépcső vízlépcsőrendszerbe való besorolásának feltételei
a károk és költségek kiszámítása a Szerződés 4. cikkelye szerint, melyben a Felek megegyeznek.
1. A magyar fél kormánybiztosokat javasol, mint első fokozatot, a Megállapodás megvalósításánál felmerülő viták megoldására. Viszont az egész megállapodás-tervezetben nincs feltüntetve, milyen kormánybiztosokról van szó. A szlovák fél abból indul ki, hogy az 1977-es Szerződés 3. cikkelye szerinti kormánybiztosokról volna szó . Szükségszerű lesz az ő feladataik kiegészítésére is, melyek a jelenlegi állapotból erednek, és kiegészíteni a Közös Kormányközi Egyezményt a kormánybiztosok szabályzatával. A szabályzat a viták megoldásának folyamatát tartalmazza.
4. Az 1977-es Szerződés, az építkezés és az üzemeltetés különleges és nemzetközi kihatásai miatt, nincs időhöz kötve. A szlovák fél nem lát okot arra, miért kéne a függelékét időben meghatárolni.
5. A szlovák Fél szintén három szakértői munkacsoport megalakítását javasolja. A vízgazdálkodási, hajózási és ökológiai problémakört egy csoportba javasolja tömöríteni, és harmadiknak a jogi csoportot ajánlja.
7. A magyar Fél részesedése a Bősi Vízerőműben kitermelt villamos energiából (mint ideiglenes érték) mindkét oldal szakértői számításainak eredménye lesz. Nem célszerű a szakértők megállapítása előtt megszabni valamilyen értéket, mint minimálist. Álláspont a villamos energia vízre való cserélésére már korábban meg volt fogalmazva, itt a Szerződés 14. cikkelyének helyes értelmezésének kérdéséről van szó.
8. A BNV műtárgyainak üzemeltetési és karbantartási költségeinek hárításáról szóló indítvány, mely a magyar Fél javaslatában szerepel, ellentmond az 1977-es Szerződés elveinek. A szlovák Fél az üzemeltetési és karbantartási költségek térítésének megoldását ideiglenesen a villamos energia-részesedés szerint ajánlja, és naturálisan végrehajtani (villamos energiával).
Befejező megjegyzés:
Az a tény, hogy a Szlovák Köztársaság szakértői szlovák fordítással dolgoztak, amelynek nem kellett mindig pontosnak lenni, lehet oka annak, hogy némely itt megfogalmazott álláspont nem pontosan a magyar Fél szándékára reagál, mely annak anyanyelvén van megfogalmazva, esetleg annak oka, miért nem reagált némely ajánlott rendelkezésre.
A szlovák Fél azt ajánlja, hogy a jövőbeni megszövegezésnél a szöveget a jogi szakértők angol nyelven fogalmazzák meg, a szakértői csoportok kormányküldöttségek által jóváhagyott ajánlásai alapján.
Pozsony, 2001. június 29.